Orvostechnikai Szövetség

Medicalonline, 2012. május 2.

Úgy tűnik, hosszú évek próbálkozásai után idén végre sikerül elérni a gyógyászati segédeszközök (gyse) általános forgalmi adójának csökkentését. E lépésből busásan profitálhat a politikai kommunikáció, s erre ugyancsak szükség is lesz, ha ezzel egy időben alaposan visszavágják a gyse kasszát.

A gyógyászati segédeszközök gyártói és forgalmazói a költségvetés készítésének elrettentő példájaként emlegetik ma is, hogy a 2012-re tervezett 47 milliárdos kasszából miként párolgott el egy gondolatnyi idő alatt bő 3,5 milliárd forint. Így idén a segédeszközök támogatására 43,3 milliárd szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében, annak ellenére, hogy a korábbi kiadáscsökkentő beavatkozások dacára már 2011-ben is túlfutott a kassza. Tavaly közel 45 milliárdot szántak e célra, ehelyett azonban több, mint 50 milliárd forint lett a tényleges kiadás, s hogy idén sem lehet sokkal jobbra számítani, arra a 2 százalékos áfa-emelés a garancia.

Mindezzel együtt a költségvetési cél – 43,3 milliárd – betartásához legalább 8 milliárd forintnyi megtakarítás válik szükségessé.

A kérdés itt is az, miként lehet úgy milliárdokat megtakarítani, hogy abból a rászorulók semmit se vegyenek észre. E politikai kívánalomnak nehéz eleget tenni, a döntéshozók legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a betegek például nem tudnak számolni, így nem veszik észre, ha esetleg – mint az az egyik javaslatban szerepel – csökkentik a szükséges, 80 százalékos ártámogatásban részesülő kötszerek kiadható darabszámát. Ugyanezen elv alapján átírnák – lényegében megemelnék – azt a hallásvesztési értéket, amely után a biztosított már jogosan tarthat igényt hallásjavító készülékre, míg a korábban – korszerűtlenségük miatt – a sebellátásból kikerült mull-lapok is visszakerülnének drágább kötszereket helyettesítendő.

Jelentős megtakarítást eredményezne az is, ha közgyógyellátási listáról az önálló életvitelt folytató, ám tartós kültéri járásra képtelen mozgáskorlátozottak a jövőben nem kaphatnának mopedet illetve motorkerékpárt. Mindkettő kihordási ideje 96 hónap, árukhoz – amennyiben nem szerepelnek a közgyógyellátási listán – 80 százalékban járul hozzá az egészségpénztár. A javaslattevők vélhetően abban reménykednek, hogy a fennmaradó 20 százalékos önrészt más forrásból is beszerezhetik a rászorulók.

Úgy tűnik, kézzelfogható közelségbe kerül viszont az orvostechnikai eszközök gyártóinak és forgalmazóinak régi kívánsága, az áfa csökkentése, amire egyébként az uniós szabályok is lehetőséget adnának. A javaslat szerint két támogatási kategória, a kizárólag 98 illetve 90 százalékos ártámogatásban részesülő termékeknél lenne célszerű a 27 százalékos áfát 5-re csökkenteni. Ez ugyanis a gyógyászati segédeszköz kasszának – s a betegeknek – jelentős megtakarítást eredményezne, miközben a költségvetés vesztesége sem lenne nagyobb néhány tíz millió forintnál.

Jelenleg a vércukormérő tesztcsíkok illetve a fehér bot forgalmi adója 5 százalék, ehhez társulhatnának a csonkharisnyák, a hanggenerátorok, a végtagok protézisei, s a kerekesszékek.

Weborvos, 2012. április 25.

Szócska: az egészségügynek nagyobb támogatást kell kapnia a törvényhozásban.

Ahhoz, hogy az egészségügyi fejlesztésekre a 2014-2020-as időszakban is legyenek uniós források, a következő hónapokban az egészségügynek nagyobb támogatást kell kapnia az Országgyűlésben – jelezték az egészségügyi államtitkárság képviselői az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén. Szócska Miklós államtitkár a bizottság képviselőinek segítségét kérte, hogy a jogalkotási, uniós költségvetési tervezési időszakban az egészségügy ne csak áttételesen, hanem “megfelelő súllyal” jelenjen meg a dokumentumokban.

Mint az államtitkárság főosztályvezetője, Balogh Tamás kifejtette: a jelenlegi uniós elvárás szerint a tagállamoknak a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat fókuszáltan kell felhasználniuk. Az országok kompetenciája dönteni ezekről a kiemelt ágazatokról. Így az egészségügyi fejlesztésekhez akkor lehet továbbra is uniós források igénybe venni, ha a kormány, illetve a döntéshozók úgy foglalnak állást, hogy Magyarország részéről ebbe a négy támogatandó terület közé be kívánják emelni az egészségügyet – mutatott rá.

Az államtitkár kiemelte: mostanra sikerült “megnyugtatóan” rendezni az uniós források felhasználását, ugyanakkor vannak még olyan 2010 előtti döntések, amelyeknek következményeivel most kell szembenézniük, vannak programok, amelyek nem mennek végbe. Korábban ugyanis, mindenféle rendszerstratégia alapján döntöttek az uniós források elosztásáról, így például rendelőintézetek földrajzi helyéről, de olyan is előfordult, hogy az intézmények progresszivitási szintjeinek meghatározásakor az intézményvezetők terveit, “szándéknyilatkozatait” vették alapul – tette hozzá.

Szócska Miklós a fejlesztési forrásoknak köszönhetően megvalósult intézkedések közül egyebek mellett az alapellátás és a fekvőbeteg-ellátórendszer fejlesztését emelte ki, a legjelentősebb folyamatban lévő programok közül pedig a hiányzó rehabilitációs ellátások kialakítását, továbbá az onkológiai ellátás erőforrás koncentrációját. Utóbbinak köszönhetően a központosított onkológiai ellátórendszer teljes feltételrendszere hamarosan kialakul – hangsúlyozta.

Hozzátette, szintén fejlesztési források révén számos népegészségügyi program várható a jövőben és elkezdődnek az egészségügyi fejlesztések is. Ezen felül folyamatban vannak az emberierőforrás-fejlesztési programok is. Ezekről az intézményvezetőkkel is folyamatosan egyeztetnek, annak érdekében, hogy az egészségügyi átszervezések nyomán senki ne maradjon munka nélkül – hangsúlyozta az államtitkár.

Forrás: MTI

Weborvos, 2012. április 25.

Stabil az E. Alap, de belső ellentmondásait jogszabályi módosításokkal kell feloldani.

Megtörtént a váltás gyógyszerfronton, immár az állam szerepe a meghatározó és nem a többi szereplőé, fogalmazott dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója, aki tájékoztatást adott az Egészségbiztosítási Alap tavalyi, idei állapotáról ma az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában. Ennek jele, hogy viszonylag fixen, havi 20 milliárd forint körül állt be a kassza kiáramlása (ez év áprilisi, heti ötmilliárd forintos adataik is ezt támasztják alá) a korábbi havi akár 35 milliárd forintos nagyságrenddel szemben. Időbe telik, míg az összes intézkedés (egyelőre kilenc) teljes hatása megmutatkozik, de már most megállapítható, hogy rendszerszerűen felépített a gyógyszerkassza, tette hozzá.

Az egyik legeredményesebb intézkedés a generikus program és a valós versenyt generáló vaklicit. Hozzájárult a támogatáskiáramlás mérséklődéséhez, számos gyógyszer térítési díja is csökkent – ám a fix támogatási rendszer miatt több termékért magasabb árat kell fizetnie a betegeknek, ismerte el.

A végtelenségig nem lehet a generikus programból még pénzt kifacsarni, hiszen az árcsökkentés korlátja előbb-utóbb jelentkezik. Ám mindig új és új termékek lépnek be, így azok újabb versenyt generálnak, válaszolta Kiss Sándor kérdésére. A Jobbik képviselője felvetette azt is, hogy a nem vényköteles generikumok körében is be kellene vezetni a vaklicitet. Sélleiné elmondta, hogy csak a nem támogatott, de vényköteles gyógyszerekre van rálátásuk, ez mintegy százhúszmilliárd forintos piac, ám a vény nélküli gyógyszerekről semmilyen adatuk nincs, ezek teljesen piaci körülmények között kerülnek értékesítésre a patikákban.

Vegyes kép, lassan hízik a többlet

A gyógyászati segédeszközök a másik neuralgikus, rendrakásra váró terület tájékoztatása szerint. Folyamatos lépéseket tesznek az egészségügyi államtitkárság irányításával a nagyobb összegű kiáramlások kontrolljáért: többször és szigorúbban ellenőriznek, mivel a hiányos szabályozás lehetőséget teremt a fiktív kifizetésekre.

A főszámokat tekintve február óta többlet van az E. Alapban: az első negyedév végén 2,78 milliárd forint. A gyógyító-megelőző kasszában kisebb a vártnál a kiadás, de ennek oka csak az, hogy nem történt meg az időarányos költés. A gyógyszerkasszában nagyobb a túlköltés, amit a gyártói befizetések srófolásával ellensúlyoznak, akárcsak a megelőző évben.

A tavalyihoz hasonlóan továbbra is csökkenő tendenciát mutat a táppénzkifizetés (-5,9 százalék), a gyes (0,04 százalék) és a gyed (1,3 százalék). A járulékbevételek egy-két százalékos mínusszal teljesülnek.

Az újonnan bevezetett adók közül a baleseti 20 százalékkal túlteljesült az időarányoshoz képest, míg a népegészségügyi termékadó közel 5 százalékkal elmarad az előirányzottól.
Készül a 2011-es esztendő zárszámadása, amely szerint a tervezett 87 milliárdos hiánnyal szemben 83 milliárd forintos hiánnyal zárt a kassza, a keletkezett relatív szufficitet visszaforgatták az ágazatba.

Az E. Alap bevételeinek 49 százaléka járulékokból, 47 százaléka központi költségvetésből, a maradék az egyéb bevételekből áll össze. A rendszerben 3 893 ezer ember biztosított, 9 617 ezer ember jogosult ellátásra (közülük 2,7 millióan nyugdíjasok).

Népszerűnek bizonyul az eszköztámogatás

Május végéig igényelhetik az alapellátásban dolgozó orvosok az eszköztámogatást. Eddig 4123 háziorvos, 1603 fogorvos, 71 háziorvosi ügyelet és 14 iskolaorvos jelentkezett a plusz forrásért, amely praxisonként másfél millió forint lehet.

E-recept: az OEP „nyerte”

Nemrég, egészen pontosan január végén kapta meg a feladatot az OEP az e-recept bevezetésére. Jelenleg az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készül, amely már fővonalakban megmutatja, miként fog működni a rendszer. A szakmapolitikai egyeztetés után, amelybe bevonják a háziorvosokat, szélesebb körű tájékoztatást ígért az OEP vezetője, aki szerint a megvalósítás uniós forrásáért induló pályázat elől elhárultak az akadályok.