Kórházi beszállítók: törvényt sértene a kormány

Világgazdaság, 2012. március 5. – Haiman Éva

Tiltakozást váltott ki a tavalyi tartozások kiegyenlítésére tett javaslat a szállító cégek körben.

Év végéig részletekben fizetné ki a hozzá tartozó kórházak tavalyi szállítói tartozását az állam – egy lapunk birtokába került levél szerint erről az egészségügyi államtitkárság tájékoztatta a beszállítókat. A levélből kiderül: miközben a kórházak még nem rendezték a 2011-es adósságaikat, tulajdonosuk, az állam elvárja a beszállítóktól, hogy további engedményeket tegyenek. Így azt, hogy a részletfizetéssel érintett összegre ne számoljanak fel kamatokat, és a nem faktorált késedelmi kamatokat engedjék el. Azt is szorgalmazzák, hogy ha nem közbeszerzésről van szó, a cégek 150 napos fizetési határidőt fogadjanak el. Ezt azzal magyarázzák, hogy az egészségügyi intézmények jelentős része a szerződésekben foglalt 60 napos fizetési határidő helyett általában 180 napra fizet. Mint a levélben írják, az általuk diktált feltételekkel kötött ,,megállapodások” első körben a már állami, majd az államosítandó kórházakra, vagyis lassan a teljes egészségügyi intézményi kör legalább 80 százalékára vonatkoznának.

Úgy tudjuk, az államtitkárság levele enyhén szólva sem talált kedvező fogadtatásra a beszállítói oldalon. A gyógyszer- és orvosieszköz-beszállítók már többször elmondták: tisztában vannak az egészségügy nehéz helyzetével, de nem hitelezhetnek a végtelenségig a kórházaknak.

Ami az állam kéréseinek teljesíthetőségét illeti, a jogszabályok szerint a cégek nem mondhatnak le kamatköveteléseikről, erről bíróság is döntött. A késedelmi kamat elengedésére vagy mérséklésére éppen az államháztartás alrendszerébe tartozó intézmények esetében nincs lehetőség, ezt a polgári törvénykönyv tiltja.

A fizetési határidők kitolásával is olyasmit kért az államtitkárság, ami jogszabályba ütközik. Az EU vonatkozó irányelve ugyanis minden állami kötelezettség tekintetében kötelezővé teszi alapesetben a harmincnapos kifizetést, ez alól az egészségügyi tárgyú megrendeléseknél is maximum 60 napos teljesjtést engedélyez. Ezt Magyarország január 1-jétől be is építette a közbeszerzési törvénybe. A féléves fizetési határidő egyébként is irreálisan hosszú, a kórházaknak ugyanis nem csupán tőkeerős nagy cégek, de kisvállalkozások is szállítanak, amelyek működésképtelenné válhatnak.

Lapunk értesülései szerint a beszállítók mindezek miatt sem fogadták pozitívan a kórházadósság kezelésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket. Ehelyett már ez év elején elhangzott olyan javaslat a részükről, amelynek lényege, hogy a cégek lejárt, rendezetlen követeléseiket levonhassák adófizetési kötelezettségeikből.

2012. March 5. |

Csökkent a kórházak adóssága

Magyar Hírap, 2012. március 3. – Niczky Emőke

„Pontosak voltak az előzetes becslések” – kommentálta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója az intézmények pénzügyi helyzetére vonatkozó friss összesítést.

Az egészségügyi államtitkárság tegnapi közleménye szerint – a tavalyi esztendő harmadik és negyedik negyedévét összevetve – a szakrendelők és a kórházak adóssága csökkent. Az összes tartozás szeptemberben meghaladta a 133 milliárd forintot, ami viszont az év végére valamivel több mint 116 milliárdra csökkent. Az összes tartozást túlnyomórészt a kórházak halmozták föl, igaz, az úgynevezett „kasszasöprés” által az egészségbiztosítási alap 21 milliárdos maradványának szétosztása is sokat segített rajtuk. Ennek köszönhetően lejárt adósságuk a szeptemberi 43,3 milliárd forintról 28,7 milliárdra mérséklődött.

Emellett újabb forrást, 27 milliárd forintot kaptak az intézmények az idei év elején – emlékeztetett Rácz Jenő. Így, mint mondta, a becsült hatvanmilliárd forintos „lyuk” már javarészt eltűnt, „nem billent meg az ellátórendszer”.

A szerkezetátalakítás éppen az adósság újratermelődésének veheti elejét – válaszolta kérdésünkre a főigazgató, hozzátéve, ehhez a közbeszerzések is hozzájárulnak, amelyek szerinte nem csupán korlátokat jelentenek, hanem lehetőséget is adnak az ésszerűsítéshez. Mint mondta, az állami kézben lévő ellátórendszer nem kiszolgáltatottabb az önkormányzatinál, mert „a kórházakkal együtt az ingatlan és egyéb vagyon is az állam rendelkezésére áll”.

2012. March 5. |

Vizsgálják a támogatás rendszerét

Magyar Hírlap, 2012. február 28. – Niczky Emőke

Még nem tudni, milyen eredményt hoznak a gyógyászati segédeszközök köztámogatásáról szóló tárgyalások, amelyek – képletesen szólva – a kecske és a káposzta dilemmájának újabb fejezetét hivatottak lezárni. Ezúttal is annak kell eldőlnie, miként lehet a jelentősen megkurtított tb-kasszából a minden szempontból legkíméletesebb módon gazdálkodni.

A kérdés a közelmúltban vált élessé, amikor a sajtó a tervezetekre hivatkozva hírül adta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csökkentené a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatását, sőt szigorítaná az eszközök felírásának szabályait a közgyógyellátottak esetében is. A változtatás hátterében a köztámogatásra fordítható idei összeg drasztikus, az előző évihez képest több mint nyolcmilliárd forintos csökkenése állhat. A gyártókat, forgalmazókat képviselő Orvostechnikai Szövetség ellenzi a sajtóban megjelent ötleteket, mondván, nem lehet növelni a kötszert, sztómazsákot, vércukormérő tesztcsíkot, nadrágpelenkát naponta használni kényszerülő betegek terheit, miként a művégtagra, a hallásjavító készülékre vagy a kerekes székre szorulók kiadásait sem. Ráadásul nem csökkenthető az ellátás színvonala.

Szerintük megszorítások helyett ésszerűsítéssel is mérsékelni lehet a közkiadásokat. Így például meg kellene tiltani – mondta lapunknak Hornyák László elnök –, hogy nem orvosi rendelőben írjanak fel támogatott eszközöket. Februártól néhány intézkedés már életbe is lépett, ezek főként az ortopéd cipők, valamint a kötszerek közkiadásait csökkentik.

Az elnök elmondta azt is, néhány hete sikeres szakértői egyeztetések zajlanak az egészségügyi államtitkárság, a nemzetgazdasági tárca, az OEP és a szakmai érdekképviseletek között, egyelőre azonban csak átfogó témakörökről volt szó, a támogatási rendszer változtatásáról konkrét elképzelések nem hangzottak el.

Az egészségügyi államtitkárság folytatja az egyeztetéseket, a közelmúltban pedig az OEP főigazgatója fogadta az Orvostechnikai Szövetség vezetőit. Hornyák László szerint „hasonlóan gondolkodnak, azonos irányokban és módszerekkel keresik a megoldást a betegterhek lényeges növekedésének, valamint az eszközök forgalomcsökkenésének megakadályozásához”. A végső megoldást abban látná a szövetség, ha a segédeszközök ára követhetné az inflációt, a forint árfolyamváltozásait, és az eszközök forgalmi adója is kedvezményes, tizennyolc százalékos lenne. Mindehhez azonban törvényeket kellene módosítani.

Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója szerint természetesen megvizsgálnak minden lehetőséget azért, hogy az egészségügy területén a lehető leghatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat. Hangsúlyozta, a döntések során elsődlegesek a betegek szempontjai, emellett felelős gazdálkodóként szem előtt kell tartani, hogy a megfelelő színvonalú ellátást a lehető leghatékonyabban kapják meg a rászorulók.

A gyógyászati segédeszközökre fordított összeg a 2007. évi huszonnyolc százalékos csökkentés után, 2011-ben ismét ötvenmilliárd forintra emelkedett. A támogatási mértékek egy részének növelése és a cégek időközbeni ármérséklései következtében csökkentek a betegek terhei, és több eszközt is kaphatnak támogatással. Ez idő alatt az ellátott betegek száma alig változott, illetve néhány esetben csökkent is.

Míg a gyógyszerek esetében a befogadás és a támogatás rendszere szigorúan szabályozott, addig a segédeszközöknél ez nem mondható el. Mindezek figyelembevételével – részletezte Sélleiné Márki Mária – az OEP már 2011 elejétől kezdve hosszú, közép- és rövid távú koncepciót, a felmerült részkérdésekre hatásszámítást készített a támogatáskiáramlás ésszerűsítése érdekében. Ezek egyeztetése folyamatosan zajlik a szaktárca vezetésével. „Mindannyiunk érdeke, hogy a mindenki számára elfogadható, lehető legjobb megoldást találjuk meg, az egyeztetésen résztvevők konstruktív segítségével” – mondta a főigazgató.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága jelenleg vizsgálja a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerét – válaszolták megkeresésünkre. „Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az államtitkárság bekérte a szakmai szervezetek, a betegszervezetek, valamint a gyártók és a forgalmazók véleményét a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó egészségpolitikai stratégiáról” – írták. Közlésük szerint az ezzel kapcsolatos egyeztetések most is zajlanak, így azok lezárulta után tudnak bővebb tájékoztatást adni a témában.

2012. February 28. |
20 - 124« ...101819202122304050...»