Vétót emeltek a kancellária-rendszer ellen

Medical Online - 2016. július 4. - Tarcza Orsolya

Semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Ónodi-Szűcs Zoltán kancelláriákról szóló elképzelését, amelyet csak miniszteri közbenjárásra ismerhetett meg a szakmai szervezet.

Csak az erőforrás miniszter, Balog Zoltán közbenjárására volt hajlandó kiadni az MKSZ-nek a kancelláriákról szóló kormány-előterjesztést az egészségügyért felelős államtitkár, amelynek A, B és C változata – immár negyedszer – várhatóan holnap kerülhet ismét a kormány elé. Mint arról lapunkban már a múlt héten beszámoltunk, az MKSZ eddig sem támogatta Ónodi-Szűcs Zoltán koncepcióját, azt megismerve azonban határozottan elutasítja a tervezetet. Az erről szóló dokumentumot az egészségügyért felelős államtitkárnak ma adták át azon az egyeztetésen, amelyet múlt hétről folytattak.

Az egészségügyi térségi  kancellária-rendszerről szóló előterjesztés elsősorban a kritikus hunánerőforrás-helyzet és a betegellátás biztonságának veszélyeztetése miatt elfogadhatatlan az MKSZ számára, és amellett, hogy nem akadályozza meg az adósságállomány újratermelődését, az ellátási és a közigazgatási rendszerhez sem illeszkedik.

Az ágazatvezetés centralizált ellátás-ellenőrzési elképzeléseinek elemei közül rendkívül kockázatosnak ítélik a kórházak önálló költségvetési szervekként való működésének felszámolását, valamint az intézmények vezetőinek megfosztását munkáltatói és gazdálkodási jogköreiktől. A kancellária-rendszerrel az ellátás felelőssége elválik az ellátástól, és egy szinttel feljebb, a kancellárokhoz kerül, így elvész a napi operatív rugalmasság, ami súlyos károkat okoz és rendkívül kritikus helyzetekhez vezet a betegellátásban. A gyógyító tevékenységgel kapcsolatos szakmai döntések szorosan összefüggnek a személyi és dologi feltételekkel, így a felelősség nem kerülhet másik szintre.

A gyógyítás jelenlegi intézményi szakmai felelőssége állami politikai felelősséggé válik azáltal, hogy a szakmai döntések kettéválnak, és egy részük, a személyi és az anyagi feltételek biztosításával kapcsolatos döntések, a kórháztól távolra, a kancelláriákhoz, így az állami fenntartóhoz kerülnek. Ez minden szakmai kritika, panasz esetén közvetlenül az állam felelősségét fogja felvetni, fokozva a politikai rizikót. 

A kancelláriák 50-60 milliárd forint egészségügyi szolgáltatói költségvetésért felelős intézmények lesznek, várhatóan a nagy közpénzmozgással rendelkező adminisztratív környezetnek megfelelően lassú működéssel,mint például a Klik – véli az MKSZ, ami szerintük veszélyezteti a gyors, nem ritkán azonnali döntéseket igénylő gyógyító tevékenység működésének hatékonyságát és a betegbiztonságot. Az államtitkár egyébként az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) múlt heti ülésén úgy fogalmazott, nem akar Klik-jellegű szervezetet építeni.

 A kórházaktól távoli ellátásszervezés és gazdasági irányítás a Kórházszövetség szerint rontja a betegelégedettséget, mert a betegek személyes kötődéseit és a helyi sajátságokat kevésbé tudja figyelemmel kísérni, ahogy romolhat a betegbiztonság is, hiszen az ellátás feltételeinek biztosításával kapcsolatos döntéseket egy, a betegektől távoli szervezet, lassú reakcióval hozza meg.

A szétaprózott döntéshozatal veszélyekkel jár. A fenntartó hivatal (ÁEEK), a térségi management (TIG), a kancellária és az intézményi főigazgatóság irányítási feladatainak szétválasztása kompetenciazavarokat, a döntéshozók vetélkedéseit és ezekből adódóan működészavarokat eredményezhet. Ez ismét késésekhez, felelősség-elhárításokhoz vezethet.

Jelenleg a kórházak egy-egy település fontos intézményei. Amennyiben közvetlen irányításuk távolabbra, központokba kerül, megbomlik a pozitív kapcsolat a helyi társadalom és a kórházak között. Az egészségügyi szakemberek, orvosok, ápolók és asszisztensek a szakmai döntésükhöz a jelenleginél távolabb kaphatnak támogatást vagy elutasítást a szükséges szakmai konzultációk nehezebb megvalósításával. Számukra a meglévő gazdasági kényszerek is nehezen vállalható vagy vállalhatatlan szakmai kompromisszumokat jelentenek, amelyek a tervek megvalósulása esetén a személyes konzultációk lehetőségeinek beszűkülése miatt elkeseredéshez és az ellenállás növekedéséhez vezethetnek.

Az emberi erőforrás krízist fokozhatja, ha az orvosokat és az ápolókat kapacitás-átcsoportosítás vagy működési racionalizáció címén tömegesen más munkahelyre vezénylik, ami csoportos belső és külső migrációhoz vezethet.

A kancellária-rendszer előkészítésének módja a kórházi szféra szakembereiben bizalmatlanságot szül. Az őszinte, széleskörű szakmai konzultáció elmaradása miatt nem várható a kórházi vezetők és munkatársak támogató hozzáállása. A növekvő elkeseredés az emberi erőforrás-krízis fokozódásához vezet.

A mintegy 16 ezer háttértevékenységet végző kórházi munkavállaló központosított átszervezése és kényszer szülte vezénylése bizonytalan kimenetelű, jelentős szakember-veszteséghez vezethet az alulfinanszírozott és társadalmilag rosszul megbecsült ágazatból.

A kancelláriák működtetése többletköltséggel fog járni – véli az MKSZ. Tekintettel arra, hogy a kancellár munkatársai az alulfizetett egészségügyi személyzettől nagyobb hivatali távolságra fognak dolgozni, a közgazdász és a jogi személyzet piaci fizetései várhatóan jobban érvényesülhetnek, ami fokozott adminisztratív forráskiáramlást eredményez a közvetlen betegellátás rovására.

Semmilyen racionális alátámasztása nincs az anyagban annak, és reálisan nem is várható, hogy a benyújtott előterjesztés megvalósulása a leírt 10 milliárd forintos megtakarításhoz vezetne. Nincs garancia arra, hogy a várhatóan elsősorban gazdasági ügyekre specializálódott szakemberekből álló, ilyen ismeretekkel és szemlélettel rendelkező vezetők által irányított kancelláriák a megfelelő intézmények az egészségügyi térségeken belüli optimális kapacitástervezés és betegút-menedzsment szempontjából. Erre a munkára egy adott térség betegellátási szokásait és a szakmai kompetenciákat részleteiben, mélyen ismerő egészségügyi szakemberek alkalmasak elsősorban. Az ő aktivizálhatóságuk kétséges a kancellária-rendszeren belül.

A kórházak hosszú távú irányíthatósága veszélybe kerül, mert visszavonhatatlanul megszűnik önálló költségvetésük és menedzsmentjük. Ezért a kísérlet kudarca esetén csekély a reparáció lehetősége.

A bevezetés és a megvalósítás körülményeit jelentősen rontja, hogy a kancellária-rendszer meghirdetése mellett született egy kormányhatározat a háttérintézmények átalakításáról is. Ennek, különösen az OEP önállósága megszűntének veszélyeire az MKSZ szintén felhívta a figyelmet. A két változtatás együttes bevezetése várhatóan olyan adminisztratív tehertétel és irányítási veszélyhelyzet lesz, amely további negatív hatással lehet az ügyintézésekre és az egészségügy körüli, egyébként is nyugtalan közhangulatra. Egyúttal más, nagyon szükséges változtatások megkezdésének halasztásához vezet ez a hosszú időt igénylő és igen bizonytalan kimenetelű rendszer-átszervezés.

A rendszer előnyeiként értelmezhető jobb kapacitáskoordináció, a közös beszerzések serkentése és az erősebb fenntartói kontroll más úton, így elsősorban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) térségi szintjének megerősítésével, vagyis decentralizálásával és működésének professzionálisabbá tételével is elérhető az MKSZ véleménye szerint a súlyos veszélyek elkerülésével.

A Kórházszövetség a mai, miniszteri egyeztetést követően kiadott közleményében ugyanakkor kinyilvánította azt is, hogy tisztában van az egészségügyi rendszer sürgető problémáival, felismeri a strukturális változtatások szükségszerűségét, és támogatja az ellenőrizhetőség és az átláthatóság megteremtését. 

Az egészségügyért felelős államtitkár egyébként az EGVE-nél tett múlt heti látogatásán hangsúlyozta, hogy a koncepció részletes, szakmai kidolgozása csak azután következik, ha a kormány-előterjesztést a kabinet jóváhagyja.

Hozzászólások: