Vállalkozások nélkül nem megy

Világgazdaság, 2015. június 4. – Haiman Éva

Az egészségügy nem üzlet, az egészségügyi ellátás ugyanakkor ma már elképzelhetetlen a magánszektor szerepvállalása nélkül. Magyarországon az egészségügyi ellátás meglehetősen nagy hányadát magánszolgáltatók nyújtják, és a gyógyszereket, gyógyeszközöket és orvosi berendezéseket is magánvállalkozások gyártják, forgalmazzák. Csakhogy erről nem szokás beszélni.

Legyen szó a lakosság háziorvosi, gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz-ellátásáról, vagy az olyan szolgáltatásokról, amilyen a labordiagnosztika, a művesekezelés vagy a betegszállítás, a magánszolgáltatók nem csak hogy jelen vannak, de jelentős szerepet is játszanak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a több mint 6700 háziorvosi szolgálat 92 százaléka vállalkozásban működik, és a 2014. évi teljes, 97 milliárd forintos háziorvosi finanszírozás 89,1 százalékát egyéni és társas vállalkozóknak fizette ki a biztosító.

Hasonlóan nagyarányú. 92,3 százalékos volt a részesedése tavaly 6,2 milliárdos tb-finanszírozásból a magán betegszállítóknak, holott ezen a területen a vállalkozások aránya alig haladta meg az 52 százalékot. A művesekezelésre fordított 23,2 milliárdos OEP-finanszírozás döntő részét, 88,4 százalékát ugyancsak magáncégeken keresztül költötte el a betegekre a biztosító, pedig a 17 dialízis szolgáltatónak mindössze a 35,3 százaléka vállalkozás. A háziorvosokhoz hasonlóan magas arányban nyújtják vállalkozások az ellátást a fogászat és az otthoni szakápolás területén – 86,8, illetve 80 százalékban -; ezek hasonló arányba részesülnek a tb-támogatásból is.

A lakossági gyógyszerellátást teljes egészében vállalkozások végzik, ahogyan a gyógyászati segédeszközöket is magáncégek gyártják, forgalmazzák, és az kórházi orvostechnikai és informatikai beszállítók is vállalkozások.

A mentésen kívül, amelyet 100 százalékban az állami fenntartású Országos Mentőszolgálat végez, két olyan területe van ma az egészségügyi ellátásnak, ahol az utóbbi években nem csökkent, hanem nőtt az állami dominancia: ez az aktív, illetve a krónikus kórházi ellátás. Az aktív fekvőbeteg-ellátóknak ugyan már a 16,1 százaléka vállalkozás, ám a több mint 363 milliárdos kórházi kasszának mindössze az 1,2 százalékából részesültek 2014-ben. A krónikus ellátásban kicsit jobb az arány, ott a 64 milliárdos büdzsé 6,1 százalékáért vállalkozások dolgoztak meg, igaz, arányuk ezen a területen is mindössze 6,8 százalékos.

A tisztán magánműködtetésű kórházak melletti „államiban magán” betegellátás ugyan az Uzsoki utcai Kórházban indult pilot-program nyomán került az érdeklődés középpontjába, sokkal régebbre vezethető vissza. A Semmelweis Egyetem még 2007-ben alapított gazdasági társaságot magánbeteg-ellátásra, a Debreceni Egyetemen szintén hét éve működik és kap egyre nagyobb teret a szervezett magánellátás, Pécsett 2011-ben döntöttek úgy: önálló státuszt hoznak létre a biztosítókkal és a betegfejvadász-cégekkel való kapcsolattartásra, és immár a szervezett magánfinanszírozott ellátás bevezetésének kapujában állnak. Döntően saját épületben, saját beruházásból Magyarországon ma még jellemzően néhány szakmás kis „klinikák” működnek.

Ezekhez képest jelenthet komoly előrelépést az épülő Duna Medical Center, amelyben nem kevesebb, mint 25 ezer négyzetméteren komplex szolgáltatást terveznek nyújtani. A kórház elvileg már jövőre megnyitja kapuit, az impozáns Duna-parti épülettől néhány háztömbre, szintén a Soroksári úti Millennium Center egyik irodaházának négy szintjén pedig már a finisben van a kórházhoz tartozó szakrendelő kialakítása. A nem kevesebb, mint 40 millió eurós beruházás mögött két külföldi befektető áll: Igor Jankovszkij ukrán vállalkozó finanszírozóként lép be a magyar egészségiparba a holland International Medical Centers B.V.-n keresztül, és ez a cég képviseli az Euromedic-elnök Joseph Priel és más befektetők érdekeit is.

Hozzászólások: