Újabb 8 milliárd juthat bérfejlesztésre - ÖEN Konferencia II.

weborvos.hu - 2017. január 18., Bernáth Bea

  8 milliárd forint marad az intézményeknél az idei járulékcsökkentés miatt, az egészségügyi államtitkár ezt a pénzt is a bérfejlesztésre adná oda,mégpedig a bértáblák összecsúszó sorainak rendbetételére. Többek között erről is beszélt Ónodi-Szűcs Zoltán, az Egészségügy 5 Dimenzióban című keddi konferencia utolsó előadójaként.

A minimálbéremelés valóban sok helyen elmosta az egészségügyben dolgozók közötti képzettségbeli és tapasztalatbeli különbségeket, így feszültségeket okozhat. Ezért lenne szükség az államtitkár szerint a megtakarított 8 milliárd forintra, amelynek sorsáról a kormány dönt majd. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a bértábla problémáitól függetlenül az emelések azért emelések lesznek.

Épp egy éve ezen a konferencián mondta el az akkor frissen kinevezett államtitkár, hogy az egészségügyben melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket meg szeretne oldani. A keddi szimpóziumon Ónodi-Szűcs Zoltán egyfajta számvetést tartott arról, hogy ezekből a célokból eddig mit sikerült elérnie.

Az általa talán legfontosabbnak tartott kancellária rendszerről az ágazat vezetője plasztikusan csak annyit mondott: "meg lett hekkelve". Később elmesélte: személyes kudarcként élte meg, hogy nem tudta elmagyarázni, miért is lenne ez fontos, és emiatt a kabinet 2018 áprilisáig levette a kérdést a napirendről. Azért azt is hozzátette: a kormány ennek ellenére minden olyan törekvést támogat, amely a háttérfeladatok centralizációjáról szól. Ennek kapcsán egy kérdésre válaszolva megismételte: a kórházak pénzügyi és számviteli feladatainak központosítása nem jelenti azt, hogy csorbul az intézmények döntési jogköre. Ez a lépés inkább abban nyújt segítséget, hogy egységes módszertan alapján számoljanak el az intézmények.

Egy másik tervéről, az egészségügyi és szociális ellátás szétválasztásáról, az államtitkár annyit mondott, hogy idén elkezdődik a szakápolási ágyak felállítása, és 2018-ban teljessé válhat a rendszer. A kompetenciák újragondolásáról, a minimumfeltételek kidolgozásáról jelenleg is folynak szakmai egyeztetések - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, egyúttal hangsúlyozta, a feladat nem kicsi, hiszen gondoljuk csak arra, hogy 246 szakmát érint.

Az alapellátás átalakításának kapcsán pedig megjegyezte: 35 százalékkal több támogatást kaptak tavaly az orvosok a praxisvásárláshoz, az utóbbi 6 évben 50 százalékkal nőtt a támogatásuk. Ennek ellenére nem csökken a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, amelynek okát meg kell vizsgálni - tette hozzá.

A sikerekről szólva az államtitkár beszélt a patika tulajdonosi rendszer átalakításáról, amelyben korábban sokan nem bíztak, de mára elérte célját: szinte az összes gyógyszertár tulajdonának 50 százaléka a patikusok kezébe került. A nagy eredménynek közé sorolta azt is, hogy tavaly 92 milliárd forint pluszforrás érkezett az ágazatba és idén is 150 milliárddal többet fordíthatnak az egészségügyre, amelyből 81,6 milliárd lesz a béremelés. A lejárt kórházi adósságok növekedését is sikerült lelassítani: míg például 2012 márciusában még 32,6 milliárd forint volt ez az összeg, addig 2016 végére 13,4 milliárd forintra csökkent és a számítások szerint idén év végén is 20 milliárdnál kevesebb lesz.

Úgy tűnik működőképes az e-egészségügy egységes kommunikációs rendszere. Legalábbis a kórházakat, háziorvosokat, patikákat összekapcsoló platform jól szerepelt egy teszten - mondta az államtitkár. Idén ezzel kapcsolatban az első számú feladat megszervezni az e-rendszert támogató 90 ezer eszköz beszerzését. A platform működése egyébként segíteni fog az alapellátáshoz kapcsolódó törzskartonok kérdésében is, amelynek megoldásához szintén egységes szoftverre van szükség - jegyezte meg az államtitkár korábban.

Az előadása után kérdezni is lehetett az államtitkártól. Itt is szó esett az elbukott kancellária modellről, amelynek kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán némi csalódottsággal a hangjában elmondta: óriási pénzek kerültek be az ágazatba, de a betegek nem érzik ezt, elégedetlenek. Ennek pedig az az oka, hogy az ellátásszervezés átalakítása nélkül nem lehet megoldani a problémákat.

Szinte a követhetetlenségig részletes beszámolót adott a fővárosi egészségügyi rendszer átalakításának jelenlegi helyzetéről az Egészséges Budapest Programért (EBP) felelős miniszteri biztos. Dr. Cserháti Péter negyedórában igyekezett összefoglalni azt a több tucat kórházat érintő feladathalmazt, azt a számos szakmai egyeztetést, amelyet a programirodának nap, mint nap le kell vezényelnie. Megismételte, tarthatatlan, hogy a főváros egészségügyi ellátásában a magas szellemi nívóhoz nagyon rossz szervezettség és elégedetlenség társul. Az EBP célja, hogy ezen változtasson, hogy a négy, a szakellátási feladatokat a legmagasabb ellátási szinten és folyamatosan nyújtani képes budapesti centrum kialakításával a hozzájuk kapcsolódó társkórházak fejlesztésével például világossá tegyék a betegutakat, csökkentsék a humánerőforrás-hiányt, és komfortosítsák a többségében 100 évnél is régebbi kórházakat. 

 menetrend szerint a program következő fontos állomása idén március 31-én lesz, amikor már a teljesen részletes, kidolgozott látványterveket is tartalmazó projekt a kormány elé kerül. Ekkor dől el, hogy milyen lesz a végleges koncepció, amelynek megvalósítására idén az uniós pályázatok mellett 40 milliárd forint "nemzeti forrást" is biztosítanak.

Az Egészséges Budapest Program négy központja közül az Észak-pesti centrum a Honvédkórház lesz, az egyik társkórháza pedig a Szent Margit Kórház. Mindkét intézmény képviselője szerint sokat nyerhetnek a fejlesztéssel, de ehhez számos feltételnek kell megvalósulnia, és még rengeteg munka szükséges. Dr. Tamás Róbert, a Honvédkórház orvosigazgatója szerint például a párhuzamosságok megszüntetése érdekében szükséges összevonni a telephelyeket, meg kell teremteni a hiányzó ellátási formákat, pótolni kell a hiányzó szakmákat. Dr. Badacsonyi Szabolcs, a Margit Kórház megbízott főigazgatója pedig többek között arról beszélt a célok eléréséhez muszáj a kórházban fejleszteni a kapacitást, a Margitra is ráfér a komfortosítás, a központi műtő és sterilizáló korszerűsítése és a diagnosztika fejlesztéséhez egy MRI beszerzése.

És végül a délutáni előadások közül egy beszámoló egy novemberi felmérésről, amely azt vizsgálta, mennyire nyitottak az emberek az alternatív gyógyászat iránt. Závecz Tibor, a kutatást végző cég vezetője elmondta: a felmérés szerint nemtől függetlenül a többség elfogadja, hogy hatásosak lehetnek ezek a gyógymódok. Például a válaszadók nagyobb része egyetértett azzal, hogy a betegségek zöme lelki eredetű, az egészség kulcsa a méregtelenítés, és sok olyan alternatív eljárás létezik, amely jobb, mint a hagyományos. Bár a többség szerint a védőoltásoknak nagyobb a haszna, mint a kára, még így is minden negyedik válaszadó úgy tartja, több rosszat okoznak, mint jót. A homeopátiás szerekről feltett kérdésnél is a válaszadók harmada egyetértett azzal, hogy ezek hatásosabbak, mint a hagyományos készítmények. Závecz Tibor hangsúlyozta, hogy azért is meghökkentő ez az eredmény, mert a nem bizonyított gyógymódokra leginkább a fiatalok nyitottak, ráadásul a képzettebb válaszadók nagy része is elfogadja ezeket az eljárásokat.


Hozzászólások: