Növekvő igénnyel kell számolni a gyógyszerkasszában

Weborvos.hu, 2015. december 1. – Sándor Judit

Egyelőre nem tudni, miért ilyen magas a KSH által az OECD-nek továbbított gyógyszerkiadási adat.

Vigyázni kell a gyógyszerkiadási adatokkal, ugyanis a kasszatámogatást radikálisan csökkentő Széll Kálmán Terv téves adatközlésen alapult, s nem lenne szerencsés, ha megint egy ilyen adminisztratív hiba sújtaná az Egészségbiztosítási Alapot, hangzott el a mai, Napi.hu portál által rendezett konferencián.

„Az egészségügyi ellátórendszer fenntartható fejlesztése" című szakmai fórumon kiderült, hogy bizony ismét gondok vannak, ugyanis az OECD legfrissebb jelentésében vezető helyen szerepel hazánk az abszolút és GDP arányos gyógyszerkiadások tekintetében. Minderre hétfőn (szokatlan módon) közös közleményben hívta fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége.

A keddi szakmai fórumon pedig több előadó is érintette a témát, reális veszélynek tartva, hogy a József nádor téren hitelt adnak a számoknak, s ennek negatív következményei lehetnek. Hogy pontosan miként jött ki az OECD-t tájékoztató KSH-nek ez a magas szám, egyelőre senki nem tudja. Valószínűnek látszik, hogy a magas gyógyszerköltésbe olyan számok is bekerültek pozitív előjellel, mint például a gyógyszergyártói támogatás, ami pedig éppen csökkenti a közkiadásokat.

A gyógyszerpiaci szereplőket kellemes hírként érinthette, hogy Bidló Judit, az OEP Ártámogatási Főosztályának vezetője szerint a gyártóknak nem kell sávos befizetéssel számolniuk idén. Beszélt arról is, hogy immár finanszírozási technikává nőtte ki magát az egyedi méltányosság nagy volumene alapján. Idén azért is szaladt túl annyira a keret – s volt szükség kormányzati intézkedésre a pótlást illetően –, mert nem volt érdemi befogadás, ugyanakkor itt „kopogtatnak" a modern terápiák, amelyeket szeretnének igénybe venni a betegek gyógyulásuk érdekében. Részükről pedig egyre bővülő igénnyel lehet számolni, hiszen ahogy növekszik az átlagéletkor, úgy lesz szükség egyre több gyógyszerre; s az eddig fatális betegségek krónikussá szelídülése (rák, AIDS) is további gyógyszeres terápiák igényét vetíti előre.

Először Bidló Judit, majd többen is beszéltek arról, mennyire fontos az eredeti és a hasonló készítmények körforgása, vagyis az, hogy az originális készítmények az oltalom lejárta után generikussá válnak, míg biológiai szerek biohasonlóvá. A generikus és a biohasonló gyógyszerek körében az árverseny meghirdetésével nyert források teszik lehetővé az újabb innovatív, jellemzően drága terápiák befogadását. A jövő útja a tételes elszámolás technikája, ma ez jelenti csúcsot, hiszen ez már a kívánatos betegregiszter alapú finanszírozás, mutatott rá az OEP szakembere.

A bizonyítékokon alapuló támogatáspolitika szükségességéről, a döntéshozatal nyilvánossá tételének igényéről beszélt Kaló Zoltán, az ELTE TáTK intézetvezető egyetemi tanára. Mint mondta, itthon rendelkezésre állnak a szakemberek, az egyetemi központok és a tanácsadó cégek, valamint a szakmai tapasztalatok, így csak a politikai elkötelezettség hiányzik ahhoz, hogy az egészségügyi közpénzek elosztásának szakmai alapjait és transzparenciáját javítsák. Pozitívan, nagy lehetőségként értékelte, hogy az OGYÉI-be integrálták a Technológiai Értékelő Irodát. Rámutatott: míg nyugaton nyilvánosan hozzáférhetőek a támogatáspolitikai döntések dokumentumai, addig nálunk sem a döntések, sem azok indoklása nem publikus, ezért fontos, hogy pozitív változások történjenek, hiszen közpénzek elköltéséről van szó.

A világon a legjobb üzlet a gyógyszerhamisítás, egy dollár ötöt fial, s a pénzeket a terrorizmus támogatására is fordítják, mondta Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója. Azért virágzik ilyen elképesztően az üzlet, mert kiszolgálják a keresletet, lásd például a fogyasztószereket vagy a potencianövelőket. Ráadásul a kényelmesen, online rendelhető hamis, soha nem ellenőrzött készítményekhez nem kell recept, nem kell átesni az orvosi vizsgálaton. A hamisítás ellen már az Unió is fellép: a gyógyszerbiztonsági intézkedések az első évben a MAGYOSZ tagvállalatai számára 13,5 milliárd forintos kiadással járnak, a hatalmas informatikai adatbázissal üzemelő rendszer 2019 februárjától indul. Újabb terhet jelent a gyártók számára az is, hogy jövő évtől emelkednek az igazságszolgáltatási díjak, emiatt a tagvállalatok várhatóan egymilliárd forint pluszt fizetnek.

Összefogást sürgettek a gyógyszerpiac szereplői a kerekasztal-beszélgetés során. Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke például arról beszélt, hogy a döntéshozók nem értik a gyártók, forgalmazók problémáit, s önkritikusan megjegyezte, hogy ebben a gyógyszerpiac szereplői is hibásak, hiszen eddig a túléléssel volt elfoglalva az ágazat. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója szerint a 21. század problémáira egyelőre nincsenek válaszok, s úgy vélte, csak konszenzusos megállapodások vezethetnek eredményre, s a közös gondolkodásnak előbb-utóbb meg kell kezdődnie.

Hozzászólások: