Negyvenéves lemaradásban a népegészségügy

Magyar Nemzet, 2015. október 10. – Kuslits Szonja

Minden igyekezet ellenére az egészségügyi felmérésekben hazánk még mindig messze elmarad más európai országoktól, a várható élettartam és az egészséges életévek száma is jóval alacsonyabb az európai uniós átlagnál - derül ki egy friss összeállításból. Emel­lett a lakosság nem veszi elég komolyan a személyes felelősségét sem, és nem fordít megfelelő figyelmet a megelőzésre.

Bár a rendszerváltás óta javult a helyzet, hazánkban a férfiak és a nők átlagéletkora még mindig 5-7 évvel marad el más európai orszá­gokétól, ráadásul az egészséges életévek száma Magyarországon akár egy évtizeddel is kevesebb, mint például Franciaországban, Ausztriában vagy Spanyolország­ban - derült ki A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehason­lításban című adatgyűjtésből. Vokó Zoltánnak, az Eötvös Loránd Tudomanyegyetem (ELTE) tanszékve­zető tanárának összeállítása szerint népegészségügyi szempontból az egyik legfontosabb az egyenlőtlen­ségek országon belüli csökkentése lenne, ugyanis az emberek egészsé­gi állapotát tekintve óriási a kü­lönbség az egyes régiók között. A férfiak körében a korai halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, míg a nőket illetően Somogy és Baranya megye áll a leg­rosszabbul. Vokó Zoltán szerint a politikai beavatkozások mellett ennek megváltoztatásához szükség van a közgondolkodás megváltoz­tatására is. Szerinte nagyobb figyel­met kellene fordítani a hazai nép­egészségügyre, mivel az legalább 40 év lemaradásban van. Szlovákiával, Ausztriával és Spanyolországgal összehasonlítva például a 15-85 év közötti összes korosztályban ná­lurík a legrosszabb a pszichoszo­ciális jólét. A mezőny végén állunk a lakosság elhízottságát vizsgálva: a magyar férfiak és nők nagy része ugyanis túlsúlyos. Ezen könnyen lehetne változtatni, mégis a legtöb­beknél csak akkor kondul meg a vészharang, amikor már komoly egészségügyi problémákat okoz a súlyfelesleg. Ennek hozadékai le­hetnek a szív- és érrendszeri meg­betegedések, a magas vérnyomás és az infarktus.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzser­képző Központjának igazgatóhe­lyettese lapunknak arról beszélt, sokan azt gondolják, hogy ha bete­gek, orvoshoz mennek, és az majd megold minden problémát, újra egészségesek lesznek. - Ez téves hozzáállás, azt kellene tudatosítani, hogy az egyén is sokat tehet saját egészségéért, még mielőtt a problé­ma kialakulna. A skandináv orszá­gokban például rengeteget sportol­nak az emberek, és olyan szokáso­kat vesznek fel (étkezés, mozgás, pihenés), amelyek segítenek abban, hogy tovább maradjanak egészsé­gesek. Bz nálunk sajnos nem jel­lemző. A magyarok sokkal többet tudnának tenni azért, hogy beteg­ségnélkül élhessenek - fejtette ki az igazgatóhelyettes. úgy vélte, a ma­gyarok rossz egészségi állapotáért az egészségügyi rendszer is felelős, mivel nem megfelelő ellátást nyújt a betegeknek. - Sokat kell várni a pácienseknek, ami sokszor komoly problémát okoz, hiszen az idő­ablaknak óriási jelentősége van. Éppen ezért egyre többen választ­ják inkább a magánellátást. Az is probléma, hogy az ellátás törede­zett, a betegek gyakran „elvesznek" a rendszerben. A stroke és az in­farktus tekintetében javult a hely­zet, bizonyos korlátozások felol­dódtak, ennek köszönhetően keve­sebb a szív- és érrendszeri betegség miatti korai halálozás, de a dagana­tos betegségek területén a halálozási számok még mindig nem javul­tak a várt mértékben - fejtette ki Sinkó Eszter

Hozzászólások: