Miniszteri csúcstalálkozó az alapellátás jegyében

Medical Online - 2017. november 27. - Tarcza Orsolya

Termelési jelentésben foglalták össze az alapellátást érintő intézkedéseket az egészségpolitikusok, míg az érintettek felvetettek néhány, a praxisokat érintő problémát a Medicina Fórum Konferencián.

Termelési jelentés következik – aposztrofálta saját beszámolóját Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a Medicina Fórum Konferencián, mintegy jelezve, hogy a szakpolitika részéről nem számíthat számottevő újdonságokra a hallgatóság. Később, a konferencia immár megszokott, a volt minisztereket egy asztal mellé ültető blokkjában már Ónodi-Szűcs Zoltán panaszolta el ismét, miszerint az ágazati szereplők – köztük az orvosok – egymástól féltik a kompetenciákat, és szeretnék megőrizni a jelenlegi struktúrát. Arról ugyan nem ejtett szót, hogy mindezen milyen intézkedésekkel igyekeztek változtatni a kinevezése óta eltelt években, csupán azt jegyezte meg, nehéz úgy módosítani, hogy az egészségpolitika ne kerüljön szembe a betegekkel, és azok ne úgy érezzék, hogy szakpolitika helyett az orvosok állnak mellettük.

Komplex alapellátás járási rendszerben

Összehangolt működés kialakítását, a munkaerőhiány miatti feszültségek oldását ígérte hivatalba lépésekor Ónodi-Szűcs Zoltán – emlékeztetett a VI. Egészségügyi Miniszteri Csúcstalálkozót bevezető előadásában Gógl Árpád, az első Orbán-kormány első szakminisztere, felidézve azt is, hogy korábban az ágazat vezetése szoros együttműködésben dolgozott más szervezetekkel, mint a Magyar Orvosi Kamara, vagy a Magyar Tudományos Akadémia.

Az államtitkári ígéretek között szerepelt az alapellátás területén végrehajtandó program is, ami a kompetencia- és feladatrendszer újragondolását, a praxisközösségek fejlesztését és kiterjesztését célozta. Gógl Árpád szerint mindezek mellett a szakmai felügyelet és kontroll lenne a kulcskérdés az alapellátásban, amelyet egyébként a kistérségi járóbeteg-szakellátók integrációjával lehetne kiterjesztetten működőképessé tenni. A járási rendszerre telepített alapellátás a gyógyítás mellett egészségfejlesztési szerepeket is fel tudna vállalni, és a demográfiai előrejelzések tükrében érdemes lenne elgondolkodni az elöregedő társadalom védőnőinek kiképzésén.

Tévedés volt, most már hiba

Csak azért van még házi gyermekorvos, mert a négy évvel ezelőtt, 2013 júliusában hatályba lépett kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, a vállalkozó alapellátókra nem vonatkozik – reflektált a munkaerőhiánnyal kapcsolatos felvetésre dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke a csúcstalálkozó tematikus kérdéseinek egyikére, hozzátéve, a praxisokban dolgozó kollégáik 45 százaléka 60 év feletti.

Tévedés volt, hogy az egészségügyet nem sorolták a szabály alóli kivételek közé – vélekedett Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány első egészségügyi minisztere, aki szerint a rendszer fenntartása ma már hiba. Hiába nem érinti a rendelet közvetlenül a háziorvosokat, a magasabb ellátási szintek működése az alapellátásra is visszahat. Bűnös dolog volt a szabály bevezetése Kökény Mihály kétszeres ex-miniszter szerint is, aki azonban inkább a belső migráció jelentőségére hívta fel a figyelmet, szerinte ugyanis a pályaelhagyó orvosok is nagymértékben hozzájárulnak a humánerőforrás-krízishez.

A migráció érezhetően csökkent, azonban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő (NEAK) nyilvántartása szerint a korábban a közellátásban is aktív 800 orvosi pecsétet ma már csak familiáris receptíráshoz használnak – reflektált Ónodi-Szűcs Zoltán, aki szerint ez azt jelenti, hogy ezek a kollégák átvándoroltak a magánellátásba. Az államtitkár nyugdíjas szövetkezet alapítására is javaslatot tett a műszaki-gazdasági területen tapasztalható munkaerőhiány kezelésére az ezekért a dolgozókért rendszeresen kiálló Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE).

Praxisközösségbe dédelgetve

Miközben a szakállamtitkár is úgy vélte, hogy többletkompetenciák biztosításával lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi pályát, hiszen az bebizonyosodott, hogy csak többletfinanszírozás nem elegendő az üres praxisok feltöltéséhez, Póta György azt vázolta, hogy a kiüresedő gyermekorvosi körzeteket fél év után vegyes praxisként kínálják az önkormányzatok, így a gyermekorvosok nem tudnak élni az ezek betöltését célzó központi pályázatokkal. Mivel a gyerekpraxisokban csak gyermekorvosi szakvizsgával rendelkező szakorvosok dolgozhatnak, számukra vonzóbbá válhatna az alapellátás, ha többletkompetenciákat kapnának, illetve ha szakvizsga helyett licence-vizsgához kötnék a körzeti munkavállalást.

A csapatmunka lehetőségének hiányát vetette fel az alapellátásban dr. Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium alapellátási tagozatának elnöke, az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban (Svájci-projekt) kialakított Hevesi Praxisközösség koordinátora. Szerinte az elavult, egy orvosra – egy asszisztensre épülő modell miatt nem választják a családorvoslást a fiatalok, ezen a praxisközösségek támogatásával lehetne változtatni. Az egyéb képesítésű munkavállalók ugyanis átvállalhatnák a háziorvosi feladatkörök 40 százalékát, ami jelenleg nem egészségügyi, mint inkább szociális feladat.

A praxisokban bruttó 950 ezer forintból kell kigazdálkodni az orvos és az asszisztens bérét, új szakdolgozók felvételére ebből nem futja – jegyezte meg a svájci modellt egyébként jónak tartó Székely Tamás, a második Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egészségügyi minisztere. Ehhez a HGYE elnöke azt fűzte hozzá, hogy a praxisok finanszírozásának – amely bár sokat emelkedett – 34 százaléka azonnal visszaszivárog a költségvetésbe. Póta György megjegyezte azt is, a Svájci-projekt az alapellátó gyermekorvosok életében semmiféle változást nem hozott.

Simogatva, dédelgetve, semmiképpen nem erőszakkal vennék rá a háziorvosokat a praxisközösségek kialakítására – reagált a felvetésekre Ónodi-Szűcs, aki az elvárt többletfeladatok és definitív ellátás feltételeinek megteremtését ígérte. Még az idén szeretnének eredményt hirdetni annak az 50-60 praxisnak, amelyek pályáztak a praxisközösségi programba. Ugyanakkor megemlítette azt is, mintegy 200 olyan körzet van, amelyben az ellátottak száma nem éri el az ezer főt sem, itt el kell gondolkodni az összevonáson, ugyanakkor az önkormányzatok számára egyszerűbb helyettesítéssel orvosolni a hiányt.

EESZT: így (nem) csatlakoztak a háziorvosok

Majd ha működik, az orvosoknak és a polgároknak is hasznos lesz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ami javíthatja a complience-t és visszacsatolást biztosít a gyógyító munkáról – reflektált az alig egy hónapja elindított, felhő alapú rendszerről szóló aktuális felvetésre Szabó János, aki november végén még nem tudott csatlakozni a térhez a háziorvosi rendelőjében. Hasonlóan egyébként Póta Györgyhöz, aki azt mondta, senki nem ellenőrizte, hogy a szoftverszolgáltatók elvégezték-e a csatlakozáshoz szükséges technikai fejlesztéseket a rendszereiken, az ő szolgáltatója például a november végéig nem készült el ezzel. Megemlítette azt is, hogy a gyermekorvosok jogi okokból – mivel a szülő meghatalmazottként jár el a gyermeke nevében – ki vannak zárva az e-Recept kínálta előnyökből, a jogalkotónak ezt a problémát rendezniük kell.

Az elmúlt napokban nem volt nagyobb lassulás a rendszerben, az folyamatosan működik – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, aki kérdésre válaszolva azt is hozzátette, egyelőre nem szankcionálják, ha valaki nem csatlakozik az EESZT-hez, azonban a magánszolgáltatók kötelező csatlakozását követően – a tervek szerint ez jövő év novemberében várható – a csatlakozás a finanszírozási szerződés megkötésének feltétele lenne.

Az egészségiparra jut kormányzati figyelem
A hazai gazdaság irányait meghatározó Irinyi-tervben számos, az egészségügyet érintő területet is fejlesztési irányként jelölt meg a gazdaságpolitika. A teljes ipari termelésben 15 százalékkal növelnék az egészségipar részesedését, külön koncentrálnak a biotechnológiára, a gyógynövényiparra és az orvosi eszközgyártásra – foglalta össze Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a konferencián. A dinamikusan fejlődő, 2013 óta tartós növekedési pályára álló gazdaság, amelyet a 2,4 százalék alatti költségvetési hiány is igazol, vonzó környezetet kínál a külföldi tőkebefektetők számára is, azonban külön koncentrálnak a kkv-k támogatására. Ebben a szegmensben sokan foglalkoznak orvosi műszerek és berendezések gyártásával, az ágazat 2016-ban 290 milliárd forint árbevételt realizált, ennek döntő része (256 milliárd forint) exportból származott. Bár az országnak kiváló adottságai vannak a gyógynövények termesztéséhez, ez egyelőre kiaknázatlan marad, hiszen az idehaza termesztett és gyűjtött herbáriumok 70 százalékát feldolgozatlanul exportáljuk.


Hozzászólások: