Megszívatja az állam a kórházak beszállítóit

Napi.hu, 2015. május 15. – Szepesi Anita

Felemásra sikeredett a nagy elánnal bejelentett kórházi adósságrendezés, legalábbis eddig. Huszonhárom nagy beszállítóval - azt persze nem tudni, hogyan választották ki őket - ugyan megállapodtak arról, hogy május végéig kifizetnek nekik 20 milliárd forintot az erre a célra félretett 60 milliárdból, a kisebb beszállítók viszont, akik között 7-800 milliós, sőt egymilliárdos lejárt kintlévőséget menedzselni kénytelen cég is van, semmit sem tudnak a folytatásról. 


A 2015-ös költségvetésben 60 milliárd forintot különítettek el kórházi adósságrendezésre. A pénz alapból nem a szaktárcához, hanem a Miniszterelnökséghez került, de egy április 20-i kormányhatározat végre az emberi erőforrás tárcához delegálta az összeget, s a szaktárca közölte is, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a folyamat első lépéseként megkezdi a tárgyalásokat a kórházi beszállítókkal, és egyezteti a feléjük fennálló kórházi tartozásállományt. A bejelentés nyomán többen arra következtettek, a késedelmi kamatok elengedéséről szólnak majd a tárgyalások, mert amúgy mit is kellene egyeztetni a közbeszerzési pályázaton elnyert megbízások alapján kötött szerződésekben megjelölt összegekről.

A tárgyalásokról hivatalosan, az ÁEEK közleményéből csak annyit lehetett tudni, hogy május 11-re sikeresen befejezték azokat a kórházi adósságkonszolidációban érintett legnagyobb beszállítókkal, s a megállapodásokban rögzített összegeket, több mint 20 milliárd forintot, még májusban el is utalják. Az ÁEEK közlemény úgy fogalmaz, a késedelmi kamatok elengedése a beszállítók - a Roche Kft.-t külön is megemlítették egy másik közleményben - társadalmi felelősségvállalását mutatja.

Rugalmasság, vagy társadalmi felelősségvállalás

Információink szerint az első körbe bekerült beszállítóknál a társadalmi felelősségvállalás ugyan lehet, hogy ott volt valahol a kamatelengedés hátterében, az előtérben azonban sokkal inkább az ÁEEK vezetőjének és az egészségügyi államtitkárnak azon megjegyzései hathattak, miszerint a rugalmas partnerek gyorsabban jutnak majd pénzhez, mint a kevésbé engedékenyek.

Az elengedés másik oka a hírek szerint, hogy a berendelt 23 beszállító a teljes szerződéses állomány bemutatásához 24 órát kapott, annak tudatában, hogy ha a kamatok bármely számlánál nem stimmelnek, egyelőre bukják az egész összeget, mert hátrébb sorolódnak  listán. Így érthető, hogy társadalmi felelősségvállalás címen inkább búcsút mondtak a jegybanki alapkamat, plusz 6 százaléknyi késedelmi kamatnak, ami önmagában, a március végéig lejárt teljes kórházi adósságállományra vetítve 340 millió körüli havonta a Kórházszövetség korábbi elnöke, Rácz Jenő szerint.

A további 40 milliárd kifizetéséről az ÁEEK egyelőre csak annyit közölt, hogy "A konszolidációs folyamat kijelölt menetrendje szerint a továbbiakban közvetlenül az egészségügyi intézmények és beszállítóik közötti egyeztető tárgyalások zajlanak."

Nem látják, mikor juthatnak a pénzükhöz

E tárgyalásokkal kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon technikailag hogyan és milyen távon fognak a kórházak több száz beszállítóval tárgyalni a tartozásokról, akár késedelmi kamattal, akár anélkül, és megállapodni, szerződni egyesével velük - éppúgy mint a nagyokkal -, a kifizetésekről, anélkül, hogy erre valamilyen határozott útmutatót, határidőt, felelős megnevezési kötelezettséget nem kapnak.

Május közepén járva az első körből kimaradt cégek számára esélytelen, hogy még ebben a hónapban pénzhez jussanak, miközben mióta a 60 milliárdos konszolidáció elhangzott, a kórházak gyakorlatilag leállították a kifizetéseket, így nem ritka az olyan beszállító, akinek az első négy hónap alatt megduplázódott a kintlévősége. Az adósságrendezés ügyében való egységes fellépést pedig a kartellvádtól való félelem blokkolja - tudta meg lapunk.

Beárazzák a kockázatot

Az adósságrendezés halogatása nyomán az eddig vélekedés, mely szerint a kórház ugyan nehezen, de biztosan fizet, úgy módosult, hogy nehezen, késve és bizonytalanul fizet, amit a beszállítók kénytelenek az újabb szerződéseknél beárazni - hívja fel a figyelmet egy másik szempontra Rácz Jenő, aki meglepetésének adott hangot a 20 milliárdos első ütem hallatán.

Mint rámutatott, a késlekedés kockázatának beárazása olyan tényező, ami nélkül éves szinten 10 milliárdos megtakarítást lehetne elérni, a késedelmi kamatok megspórolásával pedig, ekkora adósságállománynál  - 78,8 milliárd forint a kórházszövetség szerint március végén - további 5 milliárdot. Mindezt az adósságállomány havi 3,5 - 5 milliárdos növekedését figyelembe véve érdemes értékelni. Ráadásul ha a struktúra átalakításának terveit június 30-ig kell asztalra tenni, akkor érdemi spórolásra 2015-re már nem lehet számítani - teszi hozzá Rácz.

Az idei hatvan milliárddal nem lehet lenullázni a kórházi adósságokat, ez nem kérdés, ám amikor ezt Zombor Gábornak felvették egy interjúban, arra utalt, hogy jövőre is lesz konszolidáció, pontosabban mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a kérdést. Csakhogy a 2016-os költségvetésben nyoma sincs egy ilyen célra elkülönített összegnek.


Hozzászólások: