Magánellátás kétséges előnyökkel

Magyar Nemzet, 2015. július 6. – Kuslits Szonja

Bár folyamatosan szaporodnak a magánfinanszírozású, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, a páciensek ezeken a helyeken – a gyorsabb „kiszolgáláson” túl – nem feltétlenül kapnak többet, jobbat – mondta lapunknak Zöldi Péter közgazdász, egészségügyi menedzser. A magánszektor bizonyos szinten leveszi a terhet az állami rendszerről, ám ha nagy a baj, igenis rászorul az állami kórházak sürgősségi osztályának segítségére. Az egyénre elköltött egészségbiztosítás nyolcvan százalékát általában az illető halála előtti utolsó hat hónapban használják fel.


Tömegek veszik igénybe a magánrendelők szolgáltatásait, ha orvosi segítségre van szükség, pedig nem feltétlenül kapnak jobb ellátást így. Tavaly a lakosság 47 százaléka járt valamilyen magánrendelőben, az állami és a magánszektor összehangolása azonban még gyerekcipőben jár.

Egyre többféle szolgáltatást vehetnek igénybe a páciensek a különböző magánfinanszírozású klinikákon és rendelőkben, arról azonban kevés szó esik, hogy mi történik, ha valamilyen komplikáció lép fel, és sürgősségi ellátásra van szükség – erre ugyanis ezek az intézmények nincsenek felkészülve. – A jelenlegi gyakorlat alapján ilyenkor a közfinanszírozott szolgáltató átveszi a pácienst – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Vagyis, ha tényleg nagy a baj, például egy szülés közben komplikáció lép fel, akkor ezek az intézmények tehetetlenek, mivel nem rendelkeznek sürgősségi ellátást nyújtó osztályokkal. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a beavatkozás után valamilyen szövődmény alakul ki, gyakran ilyenkor is az állami egészségügy segíti a gyógyulást.

Nem tapasztalható jobb ellátás?

Mégis, ahogy azt Kaló Zoltántól megtudtuk, a hazai közfinanszírozott egészségügyi rendszer egyre rosszabb helyzete, az alulfinanszírozottság, az orvos- és szakdolgozóhiány, illetve az infrastruktúra rossz állapota miatt sokan választják a magánrendelők szolgáltatásait. A szakember úgy véli, a magánrendelőkben a páciensek valós vagy sokszor csak vélelmezett minőségi különbséggel kaphatják a közfinanszírozott keretek között is elvileg elérhető ellátást. A közgazdász szerint ha a beteg OEP-szerződéssel nem rendelkező magánrendelőben kíván egészségügyi ellátáshoz jutni, akkor saját döntése alapján fizet kétszer (hiszen egyszer fizeti a kötelező tb-járulékot és a magánszolgáltatás díját).

Mint kiderült, a magánrendelői árak nincsenek összehangolva. Mivel az ilyen ellátások árai nem szabályozottak, a kereslet-kínálat szabadpiaci törvényei alapján a szolgáltatók maguk határozzák meg. – Más szolgáltatást nyújt egy budapesti rendelőlakás, számla nélkül, illetve egy országos hírű magánklinika, ezért az áraik is nehezen vethetők össze – nyilatkozta lapunknak Zöldi Péter közgazdász, egészségügyi menedzser. Bár neki is az a tapasztalata, hogy egyre többen vesznek igénybe magánszolgáltatást, sokszor azon kívül, hogy fizetnek érte, nem tapasztalható jobb ellátás, mint az állami egészségügyben. Kiemelte, ha az állami szektorban is megjelenne a jó gazda szelleme (amire már vannak példák), és az orvosok, szakdolgozók magukénak éreznék az egészségügyet és intézményüket, ha megfelelően lennének motiválva a minőségi munkavégzésre, akkor eredményesebb is lenne ez a terület.

Járulék mint adó

A nemzetközi elemzések szerint átlagosan az egyénre elköltött egészségbiztosítási összeg 80 százalékát az egyén halála előtti utolsó 6 hónapban használja fel az egészségbiztosító. Zöldi szerint a járulékot fizető magyar biztosítottak jobb, ha úgy gondolkodnak, hogy a magánrendelőben igénybe vett szolgáltatás amellett, hogy az államinál gyorsabb egészségügyi ellátást nyújt, leveszi a terhet az állami rendszerről – és ott helyettük, az általuk befizetett pénzből valaki más gyógyulhat, akinek talán nagyobb szüksége van rá.

– A magyar egészségügyi ellátórendszer felét már ma sem járulékokból, hanem adókból finanszírozzák. A legjobb mindenkinek úgy gondolnia az egészségbiztosítási járulékára, mint egy adófajtára – ahol a befizetett összeg és a kapott szolgáltatás között nincs összefüggés. Nem érdemes úgy tekinteni rá, mint haszontalan befizetésre – jelentette ki Zöldi Péter.

Mérgezők lehetnek a rosszul tárolt gyógyszerek

A magas hőmérséklet általában gyorsítja a gyógyszerek hatóanyagainak lebomlását, emiatt csökkenhet a készítmény hatása, megváltozhatnak a tulajdonságai. Ezért a rendkívüli hőségben be kell tartani néhány alapszabályt a gyógyszertárolással kapcsolatban - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Bizonyos szereknél akár mérgező bomlástermékek is képződhetnek, ezért az egyik alapszabály, hogy sem ablakban, sem autóban nem szabad gyógyszert tartani. Kiemelték, ha bármilyen rendellenesség észlelhető – megváltozik a színe, állaga, nagyon porlik, elfolyósodik –, nem szabad felhasználni akkor sem, ha még nem járt le a szavatossági ideje.
Hozzászólások: