Komoly csatákat hozhat a kórház-átalakítás - A felsőoktatáshoz hasonló eredményekkel kecsegtet az egészségügyben a kancellári rendszer.

Magyaridők.hu, 2016. június 9. - Haiman Éva

A kórházak jobban kijönnek a pénzükből, így nem szorulnak majd rendszeresen életmentő pénzinjekcióra – egyebek mellett ezt várja az egészségügyben bevezetendő kancellária-rendszertől a szaktárca. A kórházigazgatók szövetsége a kormány döntéséig nem kívánta kommentálni a Magyar Idők értesülését, amely szerint megszűnhet az intézmények gazdasági önállósága, a korábbi nyilatkozatokból azonban kiderül: nem mindenki szerint ördögtől való a gondolat.

A felsőoktatásban tapasztaltakhoz hasonló eredményeket remél az egészségügyben a kancellária-rendszertől az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), közölte a tárca parlamenti államtitkára, akit a Magyar Idők cikkenyomán kérdeztek a tervezett új szisztémáról újságírók.

Rétvári Bence emlékeztetett: a kancellárok megjelenése az egyetemeken nagyobb pénzügyi lehetőségeket biztosított, a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára-negyedére esett vissza, miközben készpénztartalékuk 120 milliárdra nőtt.

Ezzel szemben a kórházak csak az elmúlt öt évben 160 milliárd forintot kaptak adósságaik rendezésére, ebből tavaly nyáron 60 milliárdot, a kifizetetlen számlák összértéke április végére mégis újból meghaladta az 50 milliárdot. A kancellároknak éppen ezért az adósságok újratermelődésének megakadályozása, a kórházak gazdálkodási egyensúlyának megteremtése lesz az egyik legfontosabb feladatuk.

Emellett többek között a kórházi beszerzésekről is ők dönthetnének – mint az a kormány-előterjesztésből kiderül. Az egészségügyi államtitkárság által javasolt szisztémában a közvetlenül a gyógyítással kapcsolatos szakmai kérdéseket kivéve a kancellárok gyakorlatilag teljhatalmú vezetői lennének a gazdálkodási önállóságukat elveszítő kórházaknak.

A jelenlegi főigazgatók jog- és feladatköre ezzel a minimumra csökkenne – nem véletlenül fogalmazott úgy korábban a lapunknak adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, hogy komoly csatákra számít, és ezért „ütésálló” embereket keres majd a kancellári posztokra.

A főigazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetségtől egyelőre nem is nyilatkozott senki, indoklásuk szerint mert még nem kaptak hivatalos tájékoztatást a tervezett átszervezésekről. Velkey György előző elnök ugyanakkor korábban arról beszélt, hogy szerinte a kancellárok sem tudnak majd csodát tenni, amikor a tb­-finanszírozás nem fedezi a valós költségeket, ezért nincs elegendő pénz gyógyszerre, orvosi eszközre, csak úgy, ha eladósodnak az intézmények.

A kórházak – várhatóan feleslegessé váló – gazdasági igazgatóit képviselő szervezet, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke viszont egy konferencián úgy fogalmazott: nem ördögtől való, sőt sok európai országban létező modell az úgynevezett hospital network (kórházi hálózat), ahol a nem orvosszakmai feladatokat összevontan kezelik.

Molnár Attila azonban óva intett attól, hogy az orvos-, de akár a nővérhiányt is megoldhatónak gondolják azzal, hogy Magyarországon, ahol gyakorlatilag nem létezik belső migráció, majd átvezénylik az egészségügyi dolgozókat oda, ahol éppen munkaerőhiány van.

AZ ÁSZ REMÉNYKEDIK

A kancellária-rendszer bevezetéséhez az Állami Számvevőszéknél nagy reményeket fűznek. Idei vizsgálataik azt bizonyítják, a kórházaknál feltárt pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságok, valamint a folyamatos likviditási problémák is a nem megfelelő vezetés, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontroll következményei. Mint a számvevőszéknél fogalmaztak: lényeges lenne, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sokszor pénzügyi és gazdálkodási szaktudással kevésbé bíró személyekre bízták a feladatot. Az ÁSZ szerint a probléma jelentőségét mutatja, hogy a nyolc vizsgált kórház főigazgatójának 134 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmaztak meg.


Hozzászólások: