Kész az intézményleépítő törvény

Magyaridők.hu, 2016. szeptember 1.. - Jakubász Tamás

Három lépcsőben szűnik meg csaknem félszáz háttérintézmény, a szervezetek legnagyobb csoportjának sorsát elrendező törvényjavaslat napokon belül a parlament elé kerül – mondta a Magyar Időknek a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Kovács Zoltán beszélt arról is, mi lesz a megszüntetésre ítélt szervezetek feladataival, s kitért a munkavállalók helyzetére is. Úgy fogalmazott: a közigazgatásban érvényesülnie kell az ügyfél az első elvének, ugyanis csak így lehet visszaszerezni az állampolgárok bizalmát.

– A magyar választópolgárok az utóbbi huszonöt évben időről időre találkozhattak azzal az aktuá­lis kormányzati ígérettel, hogy csökkenni fog a bürokrácia, kevesebb lesz a hivatalok és hatóságok száma, ezzel mérséklődik a cégek, a magánszemélyek papírmunkája. Ilyen programot a Fidesz–KDNP-kormány is hirdetett, hol tartanak az elképzelések megvalósításával?

– A szocialista kormányok idején a bürokráciacsökkentés olyan volt, mint a szellem: mindenki hallott róla, de senki sem látta. Sok más mellett ebben is változás következett be 2010 után. Mi tartottuk a szavunkat: átalakítottuk az eljárási jogszabályokat, egyszerűsítettünk megannyi feltételen, létrehoztuk a kormányablakok országos hálózatát, s – a tavalyi lakossági konzultáció eredményeként – gyakorlatilag ingyenessé tettünk 21 közigazgatási eljárást, amely több millió embert érint és tízmilliárd forintot hagyott a lakosságnál. A szervezetrendszer további átalakítása, csaknem félszáz állami háttérintézmény megszüntetése azonban még hátravan. Ez a folyamat három lépésben megy végbe, mégpedig a közeli időkben.

– Milyen állomások lesznek a különféle intézmények megszüntetésének folyamatában?

– Bizonyos háttérintézményeknél elegendő volt az irányadó kormányrendeleten módosítani, esetükben szeptember elseje – vagyis éppen a mai nap – jelenti a megszűnés dátumát. Az érintett 14 szervezetnél már a jogutódlással kapcsolatos kérdések is lezárultak. A következő dátum 2017. január elseje lesz, ekkor 24 intézmény fejezi be a mai keretek közötti működését. Példaként a közlekedési hatóságot vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt említhetem. Ezeknél a szervezeteknél törvénymódosításokra is szükség van, a javaslat napokon belül az Országgyűlés elé kerül. Végül az utolsó dátumot 2017. március 31. adja, ekkor öt intézmény szűnik meg, például – jelen állás szerint – összeolvad az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítás Főigazgatóság. Attól az időponttól kezdve minden állami kifizetést, így a nyugdíjakat és az egészségbiztosítástól származó összeget is az államkincstár utalja majd ki a címzetteknek, mivel mindkét szerv végül a kincstár része lesz.

– Mi lesz azokkal az állami feladatokkal, amelyeket a megszűnésre ítélt intézmények végeztek el korábban?

– A hatósági teendők legnagyobb részben a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek át, a stratégiai kérdések eldöntésének és a jogszabályalkotásnak a feladatát pedig a szakminisztériumok kapják meg. A tárcák a mindennapos, hatósági döntések meghozatalában ezentúl gyakorlatilag nem vesznek részt.

– Mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik az érintett intézményeknél dolgoznak?

– Legtöbbjük a kormányhivatalokhoz kerül át, s a jövőben is ugyanazt a munkát végzi, amit eddig. Két tényezőt ennek kapcsán azonban szeretnék külön is kiemelni. Egyrészt azt, hogy a szervezeti átalakítás az ügyfelek számára könnyebbséget hoz majd. Szinte minden ügyüket el tudják intézni vagy legalábbis el tudják indítani egy helyen, a kormányablaknál. Elegendő lesz a legközelebbi kormányablakhoz bemenniük, ott a különféle nyomtatványokat kitölthetik, leadhatják, kérdéseikre választ kaphatnak, s – szükség esetén – szakszerű segítséghez is juthatnak. Előny az is, hogy az érintett hatóságok, hivatalok az átszervezéssel egy vezetés alá kerülnek. Ennek nyomán nem fordulhat majd elő az, hogy egy-egy kérelem kapcsán hónapokat kell várni, s addig a többi ügyintézéssel sem lehet haladni. A késlekedést az egységessé váló hivatali irányítás nem tűri majd el. Másrészt szót kell ejteni arról is, hogy életbe lépett az úgynevezett bértömeg-gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a megszűnő intézményeknél a jogutód az eddigi költségvetés nyolcvan százalékát fizetheti ki bérként, így ennek következtében létszámleépítésre is sor kerül.

– Meg lehet becsülni azok létszámát, akik az intézményösszevonások, -megszüntetések miatt hagyják majd el kényszerűen a közszférát?

– Éppen a módszer sajátossága miatt nemigen. Hozzátehetem: a létszámcsökkentés sohasem könnyű dolog, hiszen egyesek elveszítik addigi állásukat. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a magyar államapparátus nagyobb a kelleténél, s uniós összevetésben sem állunk ez ügyben jól. Másrészt idehaza munkaerőhiány alakult ki, az államigazgatásból távozó szakemberek számottevő része így gyorsan megtalálhatja a számítását a magánszférában, és ebben segítséget is kívánunk nyújtani.

– A mostani átalakítás pusztán szervezeti jellegű lesz, avagy alkalmas lehet az állami szolgáltatások színvonalának emelésére is?

– Alapos az igény az állampolgárok részéről, hogy ha ügyet kell intézniük, azt gyorsan megtehessék, és ne kelljen hivatalról hivatalra járniuk. Erre a kormányablakok megfelelő helyszínt kínálnak, ezeken a helyeken jelenleg 1400 ügytípusban tehetik meg az érintettek a szükséges lépéseket. A kormányablakokban megfelelő környezet fogadja az ügyfeleket, s azon dolgozunk, hogy az ügyintézési kultúrát is ehhez a szinthez igazítsuk. Érvényesülnie kell az első az ügyfél elvnek. Vissza kell szereznünk azt az állampolgári bizalmat, amely a rendszerváltozás után nyilvánvalóan elveszett. Ezért indítottunk képzéséket, s az átalakítások során is szem előtt tarjuk, hogy javuljon az ügyintézési kultúra.

Hozzászólások: