Hosszú távon fizetésképtelen kórházak

Magyar Nemzet, 2016. április 1. – Kuslits Szonja

Már 43 milliárd forintra rúg a kórházak adóssága, ami ápri­lisra valószínűleg átlépi az 50 milliárdos határt, ez pedig már súlyos problémákat is okozhat. Rásky László, az Or­vostechnikai Szövetség főtit­kára lapunknak arról beszélt, amíg nem lesz megfelelő fi­nanszírozás az egészségügyi rendszerben, addig állandó probléma marad, hogy az in­tézmények nem tudjak kifizet­ni a betegellátáshoz szükséges eszközöket. A Honvédkórház adóssága közel hárommilliárd forint, a szegedi klinikának vi­szont sikerült 1,4 milliárddal csökkentenie tartozását.

Ha a beszállítók sürgetik a kórházakat, arra rendszerint az a válasz, hogy nincs pénz, nem elegendő a finanszírozás, és nem tudják, miből rendezzék a tarto­zást. Attól a cégtől, amelyik előre fizetéssel szállítaná például a gu­mikesztyűt vagy a kötszert azért, hogy ne legyen veszteséges, in­kább megválnának a kórházak - mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtit­kára. A versenyhelyzet miatt meg van kötve a beszállítók keze, mindenképp számolniuk kell az adós­sággal, ami a kórházaknak is kel­lemetlen.

Tavaly nyáron 60 milliárd fo­rintot költött az állam adósságkonszolidációra, de a kórházak tartozása mostanra ismét megha­ladja a 43 milliárd forintot. - El­húzódott az adósságkonszolidá­ció, és komoly baj, hogy hagyták a tartozást 80 milliárd forint fölé emelkedni. Ezzel ugyanis a dön­téshozókban az a téves elképzelés alakulhatott ki, hogy 70-80 mil­liárdig egyáltalán nincs probléma, nem kell foglalkozni az adóssággal - mondta Rasky László. Hangsú­lyozta, ezt nem lenne szabad meg­várni, és már az 50 milliárdos határnál is foglalkozni kellene az adóssággal, hiszen ekkora összeg­nél olyan fizetési késedelmek ala­kulnak ki, amelyek a legtöbb cég­nél már nehezen kezelhetők.

Az adósságrendezést azonban megnehezíti, hogy a 2016-os költségvetésben nem szerepel konszolidációra elkülönített for­rás. Rásky László szerint ez sú­lyos hiba. - Az egész intézmény­rendszer alulfinanszírozott az igényekhez képest, a kórházak fenntartása és működtetése mindenképpen többe kerül, mint amekkora összeg rendelkezésre áll - mondta. A szövetség javas­lata szerint a költségvetés valami­lyen tartalékából negyedéven­ként 10-15 milliárd forintot kelle­ne adósságrendezésre fordítani, ezzel már könnyíteni lehetne a mostani feszült helyzeten.

A Magyar Államkincstár leg­frissebb adatai szerint a legnagyobb adóssága a Magyar Hon­védség Egészségügyi Központnak van, ez 2,7 milliárd forint, ebből egymilliárd forint már 60 napon túli tartozás. Ezt követi a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelő­intézet és Baleseti Központ 2,1 milliárd, majd a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 1,7 mil­liárd forintos adóssággal. Siker­nek mondható, hogy a négy nagy egyetemi klinika közül a Szegedi Tudományegyetem 1,4 milliárd forinttal, 574 millió forintra, a Debreceni Egyetem 339 millióval, 402 millió forintra, a Semmelweis Egyetem pedig 152 millióval, 361 millióra csökkentette a tartozása összegét az év első két hónapjá­ban. A Pécsi Tudományegyetem azonban nem volt ennyire ered­ményes, ott 640 millió forinttal, 1,086 milliárdra növekedett a tar­tozásállomány.

A finanszírozással kapcsolat­ban Rasky László megjegyezte: már 2011-ben lehetett tudni, hogy a rendszer azokat az intéz­ményeket támogatja nagyobb arányban, amelyeknek több az adósságuk; ezért az intézmények elkezdték felhalmozni az adóssá­got. Ónodi-Szűcs Zoltán egészség­ügyért felelős államtitkár nemré­giben kijelentette: változtatni kell ezen a gyakorlaton, vagyis ne tar­talékolják az intézmények a pénzt arra számítva, hogy az állam majd rendezi a tartozást: Kérdés, hogy ez mennyire sikerül. Rásky László szerint a mostani rendszerben több olyan anomália is van, amely felesleges kifizetéseket generál, az államtitkárság most ezek egy részével is foglalkozik, ilyen például az egészségügyi és a szociális ellá­tás különválasztása.

A főtitkár kitért arra is: az egészségügyben 60 napos fizetési határidők vannak, ami többmil­liárdos kifizetetlen tételeket gene­rál. Előfordul ugyanis, hogy csak 120-150 nap után sikerül rendezni a tartozást. Szerinte a kórházaknak és a beszallító cégeknek is jobb volna, ha az adósságrende­zésnél elsőként mindig a legré­gebben fennallö tartozásokat csökkentenék, és a mostani 60 napos határidőt felemelnék 120 napra, de legkésőbb addig min­denképpen kiegyenlítenék a kór­házak a számlát.

Korábban· már beszámoltunk arról, hogy a kórházak egy része azért kerül egyre kilátástalanabb helyzetbe, mert a dologi kiadások­ra, gyógyszerekre szánt keretből kénytelen finanszírozni orvosai bérét. - Az orvoselvándorlás mi­att egyre keresettebbek lettek bi­zonyos szakorvosok, például az aneszteziológusok. Azért, hogy nekik versenyképes fizetést nyújt­sanak, szerződéses formában al­kalmazzák őket - tájékoztatott korábban a főtitkár. Az érintett orvosok fizetésének egy részét - ami Rásky szerint aneszteziológu­sok esetén 700-800 ezer forint is lehet - tulajdonképpen az orvos­technikai eszközökre és gyógysze­rekre fordítható keretből vonják el, mivel a bérkeret nem bírná el a magas fizetéseket.

Hozzászólások: