Hetvenmilliárd forint az egészségügynek

Magyar Nemzet, 2016. november 18. – Kuslits Szonja

Fellélegezhetnek a kórházak, ismét lesz ugyanis kórházi adósságrendezés, és még idén plusz hetvenmillíárd forintot kap az egészségügy - jelentette be teg­nap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumában.

Kiderült, hatvanmilliárd jut a kór­házaknak, ebből 45 milliárd forintot a harminc napon túli beszállítói tarto­zások rendezésére fordíthatnak az in­tézmények, 15 milliárd forintra pedig pályázni tudnak majd. Utóbbi - haté­konyságot növelő alap - célja az ered­ményesebb működés. - A pályázatokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rangsorolja majd, a végső döntést a mi­niszter hozza meg. A kórházak ezt kö­vetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötnek szerződést - közölte Ónodi-Szűcs. A 45 milliárd forintot vár­hatóan november 30-ig utalják majd el, a pályázat útján elnyerhető pénzt elő­reláthatóan decemberben kapják majd meg az intézmények.

Ahogy arról néhány hete a Magyar Nemzet beszámolt, a harmadik negyed­év végén 58 milliárd forint volt a kórhá­zak lejárt tartozása, vagyis a teljes adós­ságot még a 45 milliárdos keret sem szá­molja majd fel. A legtöbbet, 5,2 milliárd forintot a Honvédkórház halmozta fel, a Péterfy Sándor Utcai Kórháznak 3,4 milliárdos adóssága van, és a Békés Me­gyei Központi Kórház adóssága is közel hárommilliárd. A sajtótájékozta­tón az államtitkár arra is kitért, hogy a fennmaradó tízmilliárd forint a gyógyí­tó-megelőző kasszába megy, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogy egészen pontosan mire fordítják. Annyi azonban biztos, hogy mind a hetven­milliárd forintot az idén használják fel.

Ónodi-Szűcs beszélt arról is; hogy az idén 151 milliárd forinttal kapott többet az egészségügy, mint amennyi a terv­ben eredetileg szerepelt. Ez pedig a GDP fél százalékát jelenti. Ónodi-Szűcs Zoltán mindeközben arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a kórházak készpénzállo­mánya jelenleg 28 milliárd forint - vagy­is sokan tartalékolnak, és várnak az év végi kasszakisöprésre. Az államtitkár a sajtótájékoztató után akonszolidációról a kórházigazgatókkal is tárgyalt.

A Magyar Kórházszövetség lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, még nemtudják, hogya 45 milliárdos összeg hogyan oszlik meg az egyes intézmé­nyek között, de annyi biztos, hogy ez a keret a szeptember 30-ig lejárt számlák rendezését szolgálja, a fennmaradó 15 milliárd felhasználásának részleteit hét­főn teszi közzé az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a hír kapcsán a Magyar Nemzet­nek megjegyezte: dicséretes, hogy az államtitkár ki tudta harcolni a konszo­lidációt, ugyanakkor rendkívül elszo­morító, hogy ezt a színjátékot évről év­re el kell játszani: Szerinte eleve olyan kasszát kellene tervezni, ami megaka­dályozza azt, hogy ilyen helyzetek ki­alakuljanak. Éger a kórházak tartaléko­lásáról úgy nyilatkozott, az sem egy jó gyakorlat, hiszen közpénzről van szó. - Világos és tisztességesen ellenőrzött fi­nanszírozási rendszert kellene működ­tetni - hangsúlyozta.

Éger szerint a gyógyító-megelőző kasszába kerülő tízmilliárd forintot elsősorban a bérekre kellene fordítani, hiszen az alapellátásnak és a szakellá­tásnak is erre volna a legnagyobb szüksége. Az alapellátásban ugyanis, ahol óriási a munkaerőhiány, megközelítőleg sem tudnak akkora összeget kigaz­dálkodni maguknak az orvosok, mint amekkorát a béremelés után a kórházi kollégáik kapnak.

Rásky László, az Orvostechnikai Szö­vetség főtitkára a friss hírre úgy reagált: már a tavalyi konszolidációnál is felve­tődött, hogy tulajdonképpen a „gomb­hoz varrjuk a kabátot. - Ettől függetle­nül nagyon örülünk az összegnek, bárhatékonyabb volna, ha ezeket beépítenék a költségvetésbe, a gyógyító-megelőzőkasszába - közölte Rásky. A főtit­kár kitért arra is, évi százmilliárd forint biztosítaná azt, hogy ne legyen ilyen drasztikus eladósodás.

Gilly Gyula egészségügyi szakértő egy nemrégiben tartott kerekasztal-beszélgetésen ennél is nagyobb összeget mondott. A szakember szerint 150 milliárd forinttal többet kellene a magyar államnak költenie minden évben az egészségügyre ahhoz, hogy a kórházak eladósodása megálljon. Mint mondta, tíz éven át volt egy beszállító cég igazgatója, és ez idő alatt szinte üzemszerűen írta alá a kórházigazgatóknakazokat a megállapodásokat, amelyek átütemezik a felgyűlt adósságok kifizetését. Gyakran két-három évvel koráb­ban lejárt tartozásokat kellett újra meg újra átütemezni.

Idén Kovács László egészségügyért felelős üzletfejlesztő írt átfogó tanulmányt a kórházak folyamatos adóssághalmozásáról, amelyben kifejti, hogy az intézményeknek egyre nehezebb kigazdálkodniuk a működési költségeket. A szakértő szerint a 2009-2015-ös időszakban több mint ötvenmilliárd forint értékben romlott a fekvőbeteg-ellátók gazdasági pozíciója, ami, magyarázat lehet a hiány jelenlegi szintjére.

Hozzászólások: