Hekkelés után jöhet az új menet

Medical Online - 2017. január 18., Horváth Judit, Tarcza Orsolya

Miközben többen az ágazati stratégiát hiányolták, strukturális és humánerőforrás-krízisről, romló betegbiztonságról szóltak,Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a kancelláriarendszer meghekkeléséről, és újabb menetekről beszélt az Egészségügy 5 Dimenzióban Téli Szimpóziumán.

A kancelláriát meghekkelték – kezdte egy évvel korábbi, öt pontos programjáról a beszámolót Ónodi-Szűcs Zoltán. „Nem tudtam elmagyarázni, hogy miért lenne fontos. Most egy hosszabb menet következik, de a célok nem változtak” – közölte az egészségügyért felelős államtitkár. Ami a szociális ágyakat illeti, az előkészítést illetően nagyjából sínen van 2600-3500 emelt szintű ápolási ágy feltétel- és finanszírozási rendszere. A minimumfeltétellel kapcsolatban az államtitkár szóvá tette, hogy a tanácsok hiányára hivatkozva sokan nem merik elmondani a véleményüket. Az új rendszer egyébként nem ágyakról, dolgozókról, négyzetméterekről szólna, hanem a feladatokhoz társított kompetenciákról. Az alapellátás központi kérdésévé a törzskarton vált. Ezzel kapcsolatban Ónodi-Szűcs elmondta, a háziorvosi szoftverekben különböző törzskartonok működnek, ezeket szeretnék egységesíteni.

Az állami invesztíciók eredményeként 13,4 milliárd forintos lejárt kifizetetlen számlával indították az idei évet a hazai kórházak. Ilyen alacsony fordulónapi tartozásra évek óta nem volt példa, miközben 40 százalékkal – 4,4-ről 2,54 milliárdra – csökkent az adósságnövekedés üteme. A garantált bérminimum és a minimálbér emelkedése miatt a bértábla „összecsúszott”. Az államtitkárság azt szeretné, ha a járulékcsökkentés okán az intézményeknél megmaradó 8 milliárd forintot – amelyet egyelőre zárol a kormány – ennek rendbetételére fordítanák. Ezzel kapcsolatban az első tárgyalások már megtörténtek a nemzetgazdasági tárcával.

Áprilistól az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lesz a kórházak gazdasági-pénzügyi vezetőinek és munkatársainak munkáltatója. Arra a kérdésre, hogy ez egy központosítás első lépése-e, az államtitkár leszögezte: ellátásszervezés nélkül nincs megújulás. Hiába került ugyanis többletpénz a rendszerbe senki sem érzi, hogy jobb lett az egészségügy. S bár a kormány úgy döntött, hogy 2018 áprilisáig – tehát a választásokig – nem hozza létre az államtitkár által tervezett kancelláriákat, azt is kimondta, hogy minden olyan törekvést támogat, amely a háttértámogató tevékenységek centralizációjáról szól. A pénz- és számvitellel foglalkozó munkatársak bérére van négy milliárd forint. Az államtitkár ismét hangsúlyozta, hogy nem változik a fő- és gazdasági igazgatók döntési kompetenciája. Gyakorlatilag a számviteli munka „in house” jellegű kiszervezéséről van szó az ÁEEK-be.

Nincs új a nap alatt?

A Semmelweis Terv végrehajtása zajlik, hiszen a szakma már 2011-ben is három centrum kialakításának szükségességével számolt – fejtette ki az Egészséges Budapestért program miniszteri biztosa. Menetközben azonban újabb prioritásokkal is számolnak a tervezők, így a sürgősségi ellátáson belül egy, a kardiológiára hajazó stroke ellátás megszervezésével, az intézmények komfortosításával, az elsősorban a fővárosra jellemző „összekeveredő” járó- és fekvőbeteg ellátás rendezésével, s végül a munkaerő megtartása érdekében szállók és bölcsődék kialakításával.

Uniós forrásból 26 intézmény nyert összesen 3,1 milliárdot nővérszállás fejlesztésére – sorolta többek között Cserháti Péter – ebből öt helyszíne Közép-Magyarország. Bár a szakrendelő fejlesztésre kiírt pályázat nem nagyon mozgatta meg az érintettek fantáziáját, nem így az energiakorszerűsítés lehetősége. Itt 38 intézmény szerzett 100-200 millió forint közötti összeget, közülük 13 a fővárosban található.

Az elmúlt hetekben lezajlott szakmai egyeztetések eredményeként körvonalazódik a három centrum – Észak- és Dél-Pest, Dél-Buda – szakmai struktúrája. A Szent László-Szent István Kórházak, a kardiológiai, valamint baleseti intézet a Heim Pál Gyermekkórházzal együtt 1826 aktív ággyal számolhat. Ugyanitt terveznek egy gyermek csontvelő átültetési, illetve szeptikus csontsebészeti központot, amely ország egész területéről fogadná a betegeket.

A dél-pesti centrum kapcsán a miniszteri biztos szavaival élve 680 ágy „indul el”, mivel a Heim Pál Gyermekkórház veszi át a gyermekinfektológiát, s kialakítanának – ugyancsak itt – gyermek sürgősségi, illetve traumatológiai ellátást. A Jahn Ferenc Kórház szakmailag ugyanakkor a pszichiátria irányába mozdulna el. Az aktív ágyszámot illetően hasonló nagyságrendet képvisel az észak-pesti centrum a HM-MÁV kórházzal, illetve a Bethesda Gyermekkórházzal.

A dél-budai centrum helyszíne mellett – derült ki az előadásból – a lakosságszám döntött. Míg a Szent János Kórház-Kútvölgyi tömb vonzáskörzete 180 ezer emberre terjed ki, Dél-Budán 400-440 ezres lakosság magas színvonalú ellátásról kell gondoskodni. Cserháti Péter azt is elmondta, hogy megtörtént a KEOP 5.2.2 forrás 40 milliárdjának szétosztása, amelyből nyolc kórház részesül, köztük a Szent János és a Szent Imre Kórház.

Az észak-pesti centrum, a HM-MÁV Kórház jelenleg négy vidéki és négy fővárosi telephelyen működik. Ami az utóbbit illeti, a volt MÁV kórház két épületét – mivel ezek üzemeltetése 1,3 milliárdos többletkiadást jelent az intézménynek – az eredeti terveknek megfelelően beköltöztetnék a központi telephelyre. Ez 640 ágy „mozgatását” jelenti.

Betegbiztonság? Mi az?

Az orvosok 9,5 százaléka soha nem hallotta a betegbiztonság kifejezést, 55 százalékuk nem ismeri a fogalom definícióját, 41 százalékuk pedig nem tartja biztonságosnak a betegellátást saját munkahelyén – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Magyar Betegbiztonsági Társaság (MABEBIT) végzett, és 411 orvos válaszai alapján elemzett. Míg a társaság elnöke, Baranyai Zsolt szerint a betegbiztonság egyik alaptétele az ellátáskor bekövetkező nemkívánatos események (NKE) gyűjtése, addig a válaszadók 42,5 százaléka idő hiányában nem vállalna ilyen feladatot. Számos államban nemzeti prioritás a betegbiztonság, hiszen a WHO adatai szerint a fejlett országokban minden tízedik egészségügyi ellátásban részesülő beteg elszenved valamiféle ártalmat, hazánkban csak önkéntesen történik az NKE-k gyűjtése, elemzése és nincs kockázatmenedzsment sem.

Míg a MABEBIT 45 kérdésére válaszolók 37,5 százaléka szerint a harmonikus orvos-beteg kapcsolat akadálya a munkaerőhiány, a hazai orvostársadalmat a nagyjából egyenlő mértékű külső és a belső migráció mellett a kényszer-inaktiválás is tizedeli. Rácz Jenő exminiszter, egészségügyi szakértő az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) humánerőforrás statisztikáira hivatkozva elmondta, 2015-ben több mint négyezer kolléga vált inaktívvá, ugyanakkor csak 850 fiatal lépett be a rendszerbe, ezért az ágazatot legalább a 2012-ben bevezetett kényszernyugdíjazástól mentesíteni kellene.

Felügyeletlenül

Túldimenzionált orvoshiány van, amelyet az orvosok generálnak, hogy emeljék a fizetéseket – hivatkozik ugyanazokra az ENKK-s adatokra az egészségpolitika más megvilágításban, de a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) tavaly decemberi felmérése sem ezt a változatot igazolja. A szövetség elnöke, Sipka Balázs szerint a humánerőforrás-krízis csak azért nem okozta eddig a rendszer összeomlását, mert az orvosok megtanultak gumikesztyű nélkül vizsgálni, és fapados körülmények között dolgozni, ugyanakkor emiatt az ágazat a mennyiségi romlás útjáról a minőségi romlás útjára lépett. A végzős hallgatók akkor sem vállalnák a gyakorlati képzést vidéken, ha nettó 300-500 ezer forintot kínálnának nekik havonta, mert az ott dolgozó kevés szakorvosnak ideje sem lenne a betegellátás és az ügyeletek mellett minőségi képzést nyújtani a fiatal kollégának.

Miközben az MRSZ már 2011-ben is sérelmezte azt a gyakorlatot, hogy a szakorvosjelölteket magukra hagyják az ügyeletekben, a helyzet mára csak rosszabb lett, annak ellenére, hogy mindezt 2013-ban miniszteri rendelettel is igyekeztek orvosolni a döntéshozók. A már említett felmérés előzetes adatai szerint – a teljes elemzést még januárban prezentálják az egészségügyért felelős államtitkárnak a rezidensek – aktív felvételes fül-orr-gégészeti, sebészeti, belgyógyászati, sőt, sürgősségi betegellátó osztályon is személyes szakorvosi felügyelet nélkül osztják be ügyeletbe a rezidenseket – még gyakrabban, mint öt évvel ezelőtt. Sipka Balázs szerint a hálapénz, az oktatók hiánya és a túlterheltség nemcsak a szakmai képzés minőségét rombolja, hanem a betegbiztonságot is veszélyezteti.

Ugyancsak megkérdőjelezhető a biztonságos betegellátás azon a pszichiátriai, reumatológiai, vagy krónikus osztályon, ahol egyetlen nővérre hárul 30 beteg gyógyszerelése, ápolása, tisztántartása, etetése – sorolta tovább az MRSZ elnöke egy novemberi felmérésükre hivatkozva, amely szerint a kórházak harmadában ez a helyzet az éjszakai ügyeletben. Mintegy négyezer ápoló hiányzott 2016-ban ahhoz, hogy a kórházak megfeleljenek a minimumrendeletnek – fűzte hozzá Mészáros Magdolna, az Egészségügyi Szakmai Kollégium szakdolgozói tagozatának elnöke.  A legnagyobb hiány az észak-alföldi régióban mutatkozik, ott minden negyedik ápoló hiányzik, míg Közép-Magyarországon 12 százalékkal vannak kevesebben, mint kellene. Bár a szakma pártolja a szakdolgozók kompetenciaköreinek bővítését, kérdés, hogy ki látja majd el a klasszikus ápolási feladatokat a betegágyak mellett?

Alapellátás: itt a vége?

Már nem tehetőek jóvá az elmúlt évek mulasztásai, amelyek katasztrofális helyzetet teremtettek az alapellátásban – így vélte Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Miközben 2200 háziorvos dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl, mindössze nyolcvan rezidens lép be a képzésbe a másik oldalon, ráadásul sem a képzési, sem a finanszírozási rendszer nem támogatja, hogy többen válasszák ezt a hivatást. Az alapellátásban 54 százalékkal csökkent a 35 év alatti, és 34 százalékkal a 41-60 év közötti orvosok száma, a 60 év felettieké 15 százalékkal, a 71 év felettieké 89 százalékkal nőtt. A praxis „egzisztenciális kisvállalkozás”, így elsődleges kérdés a fiatalok számára, hogy megéri-e belevágni, márpedig most úgy tűnik, hogy nem, hiszen ha ki is lehet gazdálkodni egy kórházi szakorvosi és szakdolgozói bért az alkalmazottak számára, a rezsiköltségekre már nem futja a finanszírozásból. Az idei büdzsében már nem szerepel, pedig a praxisoknak a következő öt évben is meg kellene kapniuk azt a plusz 10-10 milliárd forintot, amit 2015-ben és 2016-ban biztosítottak az alapellátásnak a költségvetésből; a havi bevételük így elérhetné a 650 ezer forintot.

Miközben évtizedek óta megoldatlan a praxisok vagyonjogi védelme, jogalkotói várólistán vannak a másfél évvel ezelőtt elfogadott alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletek, és a törzskartonokról sem tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célból kezelné ezeket – sorolta az alapellátás rendezetlen ügyeit az elnök. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetésével egyébként lehetőség nyílik arra, hogy a törzskartonnal ne csak a háziorvosokat „kínozzák”. Mivel a páciensek valamennyi adata egy adatbázisba kerül, azt valamennyi, a beteggel kapcsolatba kerülő orvos aktualizálhatná. Ez különösen jó megoldás lenne most, amikor politikai szándék van arra, hogy működési engedélyhez kötött legyen az adatszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy a magánellátásban történő orvos-beteg találkozások adatait is magába foglalná a felhő alapú informatikai struktúra.

Ki ügyeljen és hol?

Miközben a MOK elnöke társadalmi és szociális okokból egyelőre megtartaná a háziorvosi ügyeleteket, a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) mellé integrált orvosi ügyeletet pártolná Pető Zoltán, a szegedi egyetem Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Osztályának vezetője, aki szerint 20-30 százalékkal csökkenhetne az SBO-k betegforgalma, ha az ellátórendszer – ide értve a szociális hálózatot is – hiátus nélkül tudná végezni a feladatait. Nehézséget jelent az is, hogy a sürgősségi betegekre váró ágyakon hálapénzes páciensek fekszenek az osztályokon. Szegeden, az ország legnagyobb forgalmú sürgősségi osztályán már most is meghaladja a 35 százalékot azoknak a 65 éven felüli betegeknek az aránya, akik speciális ellátást igényelnek, a demográfiai változások pedig előrevetítik, hogy külön geriátriai sürgősségi ellátó helyeket kell létrehozni – hívta fel a figyelmet Pető Zoltán.

A MOK elnökéhez hasonlóan a háziorvosi ügyeletek megerősítése mellett kardoskodott Rédei József, az Emergency Service Kft. ügyvezetője, aki elmondta, az országban jelenleg négy nagy szolgáltató visz 355 ügyeletet, 288 külső szolgáltatóval, az ellátásra kötelezettek az önkormányzatok, a finanszírozó az OEP. Miközben emelkedtek a szakdolgozói bérek, nőttek az orvosi díjak, drágább a gyógyszer, az eszköz és az üzemanyag, a háziorvosi ügyeletekre szánt büdzsé évek óta változatlan – mondta szakember, amit megerősített Éger István közbevetése, amely szerint az ügyeleti kasszába tavaly és azelőtt is 10,1 milliárd forint jutott, szerinte az összeget duplázni kéne. Rédei szerint a szakemberhiányon enyhítene, ha visszavennének a személyi feltételekre vonatkozó minimumrendeletek szigorúságából, ami helyenként értelmezhetetlen is, hiszen míg egy pulmonológus szakorvos vállalhat alapellátási ügyeletet, a neurológusokat kizárják ebből a körből.

Az SBO-kon nem csak a humánerőforrás hiánya okozza a „dugókat”, hanem a háziorvostól érkező, se nem akut, se nem elektív betegek sokasága, akiket a családorvos nem tud a szakrendelőben kivizsgáltatni – mondta Pető Zoltán, miközben Lehoczky Péter, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke azt magyarázta, a szakellátás nem kap kellő finanszírozást ahhoz, hogy átvegyen feladatokat az alapellátástól, ahol pedig nincs ösztönző a definitív ellátásra. Eközben a rendelőknek 12-14 ezer forintos szakorvosi óradíjakat kell kigazdálkodniuk, különben szakember hiányában megszűnnének a szakrendelések. Bár a szövetség felméréséből az derül ki, hogy a betegek lakhelyükhöz legközelebb szeretnék igénybe venni a szakorvosi szolgáltatásokat, úgy tűnik, a szakpolitika egyelőre nem kíván a járóbeteg-ellátás helyzetének rendezésével foglalkozni.

Országos átlagban 44 százalékkal nőtt az orvosok átlagos havi jövedelme 2010-2016 között – összesítette a különböző pótlékokat, bérkiegészítéseket és bértábla szerinti besorolások változásait Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem Egészségbiztosítási Intézetének igazgatója. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a klinikai központokban dolgozó orvosok fele oktatói státuszban van, rájuk nem az egészségügyben alkalmazott bértábla vonatkozik. Ez az egyetemeken bérfeszültségeket okoz, ugyanis – mint azt korábban a MedicalOnline-on már megírtunk – egy klinikai szakorvos tíz év után többet kereshet, mint a habilitált egyetemi docens.

Hozzászólások: