Ez a legnagyobb baj az egészségügyben

napi.hu, 2015. március 5. - Szepesi Anita

Elméletben ma már nem garantálható a betegek biztonsága a magyar egészségügyben az orvos- és nővérhiány miatt, amit a betegek csak azért nem éreznek, mert az egészségügyben dolgozók két-háromszor annyit dolgoznak, mint kellene, miközben az egészségügyet a döntéshozók továbbra sem kezelik prioritásként - mondta a Betegbiztonság 2015 című, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) megrendelésére végzett felmérés eredményeit ismertetve Dénes Tamás, az MRSZ elnöke.

Az egészségügy helyzete az abban érintettek - betegek, egészségügyben dolgozók - túlnyomó többsége szerint továbbra is rossz, ebben az elmúlt négy évben nem történt változás - összegezte a Szinapszis Kft. által az MRSZ megrendelésére elvégzett, Betegbiztonság 2015 című felmérés eredményeit Dénes Tamás MRSZ-elnök. Beletettünk több száz milliárd forintot a fejlesztésekbe, de a legnagyobb gond a szakemberhiány, amit továbbra sem old meg az egészségpolitika, az egészségügy változatlanul nem prioritás. A 300 orvos és 500 laikus bevonásával készített felmérés válaszolói egyöntetűen úgy vélték, az egészségügyre a politikának nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie.

A felmérés szerint mind a szakma, mind a laikusok érzik, hogy már nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de az átlagember ezt még nem érzi akkora veszélynek mint amennyire az orvosok. Utóbbiak ugyanis tisztában vannak vele, hogy az ellátás azért működik úgy, ahogy, mert ők két-háromszor annyit dolgoznak, mint elvárható lenne. Dénes Tamás OECD adatokat is idézett, melyek szerint Magyarországon 240 orvos jut ezer lakosra, Ausztriában kétszer ennyi, Csehországban 360. Az a hiány, ami miatt már most sincs egy olyan intézmény, amelyik megfelelne a szakmai minimumfeltételeknek, ráadásul drámaian fokozódik a következő időszakban - hangsúlyozta Dénes. A háziorvosi korfa és a betöltetlen háziorvosi praxisok száma előrevetíti, hogy 2025-re 4,5 millió embernek nem lesz biztosított az alapellátása.

Nem csökkent, sőt nőtt

A fiatalok körében továbbra sem csökkent az elvándorlás, a 29 év alattiak körében ehelyett 15 százalékkal nőtt és az orvosok korfája mutatja, hogy az amúgy is nagyon kis létszámú korcsoportból mennek el a legtöbben. Dénes szerint nagyon vékony az a jég, amin táncolnak. A szakdolgozóknál még súlyosabb a helyzet, az ezer lakosra mininálisan elvárt 8 fő ápoló helyett nálunk 5,5 fővel lehet kalkulálni.

A felmérésből kiderül, az orvosok egyáltalán nem tudnak megfelelő időt szánni a betegek tájékoztatására, miközben éppen a nem megfelelő informáltság miatt indul a legtöbb műhibaper. Komoly probléma, hogy nem nyilvánosak az intézmények és az orvosok minőségi mutatói sem. A betegbiztonságot jelentősen befolyásolja az egészségügyre költött összeg nagysága. Ez Magyarországon reálértékben 2010 óta folyamatosan csökken, miközben az OECD országok 2010 óta egyre többet költenek - mert felismerték az egészségügy húzóágazat szerepét. Ma Magyarországon GDP-arányosan 4,1 százalékot költ az állam az egészségügyre, szemben a visegrádi országok átlagos 6 százalékával.

Jöjjön a sztrájk?

A felmérés szerint az állampolgárok elvárják az egészségügy nagyobb prioritását és az igényeik figyelembe vételét az átalakításnál. Dénes szerint a döntéshozóknak meg kellene hallani az adófizetők szavát is, és arra szintre helyezni az egészségügyet a prioritási listán, amit megérdemel.

Feltették a kérdést, hogy vajon egy sztrájk vagy egy figyelemfelhívó akció eredményre vezetne-e a döntéshozóknál, amire döntően igennel feleltek a megkérdezettek.

Az MRSZ azonban egyelőre a tárgyalásos megoldásban bízik, az egyeztetésre a szakmán és a politikusokon kívül betegszervezet képviselőit is meghívnák. A bérrendezés, a pótlékok alapbéresítése és az életpályamodell bevezetése a fő cél. A tárgyalásoknak még idén el kell indulni ahhoz, hogy a bérrendezés fedezetése a jövő évi költségvetésben meglegyen a pénz - mondta Dénes Tamás. Ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor jöhetnek a figyelemfelkeltő akciók.

A szakember ellátottsággal kapcsolatos minimumfeltételeknek egyetlen intézmény sem felel meg, ezt a Kórházszövetség, majd az ÁNTSZ is már 2012-ben kimondta. Pozitív elmozdulás azóta sincs, sőt már az enyhített feltételeket sem képesek biztosítani az intézmények.

Hozzászólások: