Élet az OEP után

Medical Online - 2016. május 30.

Ezúttal a Magyar Idők foglalkozik a témával. Tíz évvel ezelőtt a mostani kormány egészségpolitikusai másként gondolkodtak az OEP jövőjéről, derül ki többek között a cikkből.

Ki emlékszik még a MABI-ra, az OTI-ra és az SZTK-ra? És az OEP-re? – teszi fel a kérdést a magyaridok.hu munkatársa. Most már az utolsó betűszót is el lehet felejteni – folytatja értekezését, majd emlékeztetőül jegyzi meg: az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, amit most megszüntettek, az Antall-kormány hozta létre. Az volt a feladata, hogy a dolgozók által befizetett járulékból és a járulékfizetésre nem kötelezettek helyett a központi költségvetés támogatásából képződő Egészségbiztosítási Alapból folyósítsa az intézményeknek a betegek kezelési költségeit. (Nem az egész összeget, mert bizonyos kezeléseket, illetve a gyógyszerek költségeinek nagyobb részét a betegek fizetik.)

Lázár János egy május 5-i sajtótájékoztatón bejelentette, hogy „megbíznak egy magas beosztású szakértőt, hogy segítsen szétválasztani az OEP feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között. A feladatok nagy része, például a természetbeni ellátások kifizetése az államkincstárhoz kerül, a többi feladat pedig – egy vagy két lépésben – a minisztériumhoz.” – idézik fel továbbá a portálon. Az OEP-et tehát szétdarabolják, július végéig, vagy ha nem megy ilyen gyorsan, az év végéig új intézményeket hoznak létre helyette. Bizonyos pénzbeli juttatások (a gyed, a gyes és bizonyos nyugdíjak) folyósítására máris új szervet hoznak létre, a Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalt (NCSTH).

Az egészségkassza szolgáltatásvásárlási funkciói, vagyis hogy miből álljon az államilag finanszírozott gyógyítási csomag, valamint az, hogy miért, mennyit fizetnek, és azt hogyan számolják ki, a szakminisztériumhoz kerülnek, egy helyettes államtitkár felügyelete alá. Ugyanide telepítik a gyógyszerbefogadásokkal, a szolgáltatók ellenőrzésével, az egészségügy adatvagyonának „értékesítésével” kapcsolatos feladatokat is.

A legújabb átszervezés fényében mindenesetre érdekes felidézni – írja a szerző – hogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) ellenzéki résztvevői, köztük a Fidesz–KDNP egészségügyi szakpolitikusai 2006 és 2009 között az Gyurcsány-kormány által felszámolni tervezett OEP mellett álltak ki, és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) most is mellette foglalt állást. Közleményében azt hangoztatta, hogy „az OEP megszüntetése nem egyszerűen egy intézmény végét jelenti, hanem egy olyan, évszázados tradícióval való szakítást, amely Magyarországot – társadalmi egészségbiztosítási rendszerét illetően – messze kiemelte a világ államainak sorából”.

Hozzászólások: