EKÁER: teljes a tanácstalanság

Világgazdaság, 2015. február 13. – Willin-Tóth Kornélia

A vállalkozások és a szakmai szervezetek is a sötétben tapogatóznak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) kapcsolatban. A próbaüzem március elsején véget ér, de egyelőre semmi hír a fennakadásokat, adminisztrációs anomáliákat megszüntetni hivatott jogszabálytervezetről.

Bár a kormány az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) próbaüzemét március elsejéig meghosszabbította, a határidő tíz munkanap múlva lejár, és az érintettek továbbra is a sötétben tapogatóznak. A próbaüzem meghosszabbításának célja az volt, hogy a kormányzat a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja a szabályozás módosításának lehetőségét, és javasolja az Országgyűlésnek a módosítást, pontosítást. Lapunknak több érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetnél is azt mondták, mindenféle pletykát hallottak már az elmúlt hetekben, és annak ellenkezőjét is, de konkrétumot sem a készülő jogszabály-módosításról, sem arról nem tudnak, hogy március elsejétől valóban működnie kell-e a rendszernek élesben is. Egyre nagyobb a tanácstalanság.

Vannak olyan cégek, amelyek továbbra sem használják a rendszert, bízva a szabályok egyértelműsítésében, de az idő egyre fogy. Pénteki blogbejegyezésében Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozások jelentős része nem tudja, mihez igazítsa EKÁER folyamatainak kialakítását, IT-rendszerét, és miről tájékoztassa külföldi partnereit.
„A jelenlegi szabályozás egyrészt több helyen pontatlan, így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészt pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel. A rendszerfelület működése gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását” – sorolja Hegedüs Sándor. A vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ a többi között arra a kérdésre, hogy mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét, hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím, vagy milyen megítélés alá esnek a bizományosi értékesítések.

Kérdés az is, hogy sor kerül-e a sokak által javasolt egyszerűsítésekre, például a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítésére az EKÁER bejelentési kötelezettség alól, hiszen ilyen esetekben az áfacsalás nehezen kivitelezhető. A cégek javasolták azt is, hogy a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi értéket vegyék figyelembe, mert a tömegadatok alkalmazása sok esetben olyan túlzott adminisztrációval jár, ami megnehezíti a vállalkozások gazdálkodását.

„A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy legyen elegendő idő a felkészülésre. Ha erre nem kerül sor, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet” – írta az adószakértő.

Gyűjti az MLBKT az észrevételeket

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) egy animgif-gyűjteményt is összeállított az elmúlt hetek érzelmi hullámvasútjáról. A többi között azt illusztrálták, mit éreznek a vállalkozások munkatársai, amikor szembesülniük kell azzal, hogy külföldi beszállítóik nem értik, miről beszélnek. A társaság folyamatosan gyűjti a vállalatok tapasztalatait, javaslatait az EKÁER-rel kapcsolatban. Az érintettek egyébként közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) egy külön erre a célra létrehozott e-mailcímre is megküldhetik észrevételeiket. Úgy tudjuk, ezekből már több ezer gyűlt össze.

Hozzászólások: