Ekáer: A visszaszámlálás elkezdődött

Világgazdaság, 2015. február 20. – Willin-Tóth Kornélia

Tegnap délután tették közzé az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) kapcsolatos változásokat tartalmazó jogszabálytervezetet.

Információink szerint a gazdasági tárca a meghirdetett társadalmi egyeztetés keretében ma reggel 9-ig, azaz nem egészen egy napig várta az észrevételeket. Az EKÁER március elsején startol, vagyis a vállalkozásoknak néhány napjuk maradt a felkészülésre.

Elfogadta ma a parlament az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER) érintő törvénymódosítást, ezzel a sok problémát okozó, március elsejéig meghosszabbított próbaüzemű rendszerrel kapcsolatos szabályozás a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe kerül. A tárca a korábbi egyeztetések és észrevételek alapján több módosítást is javasol, a részletszabályokat tartalmazó jogszabálytervezetet tegnap kora délután tették közzé és bocsátották társadalmi egyeztetésre. Információink szerint az érintettek ma reggel 9 óráig küldhették el észrevételeiket, azaz alig 20 órájuk volt átböngészni és kommentálni a 18 oldalas jogszabályt.

Az EKÁER célja alapvetően az áruforgalom átláthatóságának biztosítása, az egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel összefüggő visszaélések kizárása és az adóelkerülők kiszűrése. A szerdai kivételes eljárásban tárgyalt, összevont parlamenti vita során Tállai András , a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára már jelezte, hogy részletszabályok könnyítéseket, egyszerűsítéseket tartalmaznak, a kockázatos termékek körében viszont további szigorítások várhatóak.

A tervezet szövegéből kiderül: a kockázati biztosítékot 60 helyett 45 napra kellene számítani, és az eddigiekhez képest fontos változás az is, hogy bővülnének a mentesülési szabályok. A gazdasági tárca például a kockázatos élelmiszerek esetében a bejelentési kötelezettség határértékét 200-ról 500 kilogrammra, illetve 250 ezer forintról 1 millió forintra emelné.

Mentességet kapnak a bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termékek, az anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, a postai küldemények, valamint a gyógyszerek is. Utóbbi már csak azért is fontos, mert – mint arról lapunk korábban beszámolt –, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége jelezte a gazdasági tárcának, hogy a magyar gyógyszerpiac biztonságát komolyan veszélyeztethetné, ha az EKÁER a március 1-jéig kitolt próbaidő után is változatlan formában maradna hatályban. Úgy tűnik, a minisztérium akceptálta a kérést.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) külön weboldalt indított tegnap, hogy segítse a mezőgazdasági és az élelmiszeripari cégek eligazodását az EKÁER-ben. A www.ekaer.nak.hu címen ismertetik a rendszer jogszabályi hátterét, és gyakorlati példákon keresztül válaszolnak az ágazatban tevékenykedők speciális kérdéseire. A többi között tematikus videofilmekkel kalauzolják végig az érintetteket a folyamatokon a regisztrációtól a bejelentésig. Egy kérdőív kitöltésével a termelők egyértelmű választ kaphatnak arra is, hogy az adott szállítmányukhoz szükséges-e EKÁER-bejelentés, vagy mentesülnek a kötelezettség alól. A honlap követi a szabályozás esetleges módosításait is, és felhívja ezekre a látogatók figyelmét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csodafegyverének kikiáltott rendszertől sokat várnak a revizorok és a költségvetés is. Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese szerint már most érzékelhető, hogy a Szlovákiában, Romániában áfacsalásra szakosodott cégek forgalma csökkent az EKÁER-nek köszönhetően. Nem mellesleg a rendszer az online pénztárgépekből származó információkkal együtt olyan mennyiségű adathoz juttatja a hatóságot, hogy abból adatbányászati módszerekkel is sok visszaélés kiszűrhető.

Mindazonáltal továbbra is igencsak kérdéses, hogyan lesznek képesek élesben használni a vállalkozások az EKÁER-t. Március elsején vasárnapig ugyanis minden kérdésben tisztán kellene látniuk, fel kellene készíteni munkatársaikat, informatikai rendszerüket, és tájékoztatni kellene külföldi partnereiket is.

Célkeresztben az egyéni vállalkozók és a k+f

Mintegy négyezer revizor 225 ezer vizsgálatot végzett tavaly – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatásából. A feltárt nettó adókülönbözeten belül az áfa részaránya tovább nőtt – 86,5-ről 89,6 százalékra –, ezért idén is elsősorban erre a területre koncentrálnak majd a hatóság munkatársai. Ellenőrzésekre számíthatnak a társasági adózás terén gyaníthatóan indokolatlan költség- és ráfordítás-elszámolással dolgozó vállalatok, az adóalapjukat kutatás-fejlesztési tevékenységgel jelentősen csökkentő cégek, a látvány-csapatsportok támogatói, de a munkaerő-kölcsönzők, a vendéglátósok, a fodrászok, a kozmetikusok, a víz-, gáz- és fűtésszerelők is. Odafigyel majd a NAV azokra is, akik esetében a költségelszámolás lehetősége minimális, ilyenek az ügynöki tevékenységet végzők, a könyvelők, az újságírók. Ellenőrzésekre számíthatnak az őstermelők és a mintegy 270 ezer egyéni vállalkozó is. Fokozottan és soron kívül vizsgálják idén a megyei adóigazgatóságok elől rendszeres székhelyváltással menekülő vállalkozásokat, és azokat az online pénztárgépet üzemeltető kereskedőket, akik a NAV által becsültnél lényegesen kisebb forgalmat bonyolítanak. Idén is kiemelt figyelmet kap a mezőgazdaság, azon belül a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás és -tartósítás, valamint a fakitermelés.

Hozzászólások: