Égből az orvosság

HVG, 2017. július 13. - Gáti Júlia

Nem kell félni, nem fog fájni - ígérik az egészségügy elektronikus színterének fejlesztői. Az idősebbek is elkezdhetnek barátkozni a digitális receptekkel, beutalókkal.

„Megnyomom az entert, és a recept az égbe megy” – fordította le saját maga számára az elektronikus vények felhőalapú tárhelyre juttatásával kapcsolatos gyakorlati tennivalókat egy idősebb patikus. Egyelőre 22 gyógyszertár kapcso­lódott be az úgynevezett elektroni­kus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) próbaüzemébe, november elsejétől azonban már mind a 3100 magyarországi közforgalmú és fiók­gyógyszertár élesben fogadja és küldi is a „térbe" az információkat, így ki tudja majd szolgálni az e-re­cepttel érkezőket (is).

„A jövő év végéig még minden orvos köteles lesz papíralapú vényt is kinyomtatni a betegeinek amel­lett, hogy már minden orvosság­rendelése automatikusan bekerül a központi információs rendszerbe. 2019-től azonban már csak az kap papírreceptet, „felírási igazolást", aki ezt kéri, például azért, hogy más, mondjuk egy családtag vagy szomszéd is kiválthassa ugyanazt a patikában" - vázolja a fontolva haladás menetrendjét Bertalan Lóránt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyógyszerész szak­értője. A radikális papírtalanítás egyelőre nem szerepel a kormány­zati tervekben, így a digitális világ­gal közelebbi ismeretségben nem lévő betegeknek lesz elég idejük hozzászokni ahhoz, hogy papírvény nélkül is kiválthatják az orvosságai­kat. A hagyományos és a digitális együttélése jó ideig valószínűleg kényszer is lesz, hiszen a vények 20-25 százalékát mindmáig kéz­zel töltik ki a doktorok. De azt is ki kell még találni, hogy kaphatnak például a szülők állandó digitális meghatalmazást gyermekük e-re­ceptjeinek kiváltására.

Az új rendszerben elegendő, ha a páciens igazolja magát a gyógy­szertárban az e-személyivel és a hozzá tartozó pin-kóddal, vagy aki még nem cserélte ilyenre az okmányát, az hagyományos személyi igazolvánnyal és taj-kár­tyával együttesen bizonyíthatja a jogosultságát. A digitális érában senki kompetenciája nem változik: az orvosok gyógyszerfelírási joga se nem csorbul, se nem bővül, a gyógyszertárban pedig továbbra is csak szakasszisztens és patikus adhat ki vényköteles medicinát. Ami változik, az az információhoz való hozzáférés. Mivel az eeszt-be bármelyik orvos által felírt és bár­hol kiváltott orvosság feltöltődik, a gyógyszerész egy évre visszamenőleg láthatja, mit szed a páciens. Így kiszűrhető lesz az a nemritkán előforduló, akár végzetessé is váló hiba, hogy más márkanevű, de azonos hatóanyagú szert rendel ugyanakkor, ugyanannak a beteg­nek az egymás munkájáról nem értesülő háziorvos és szakorvos, akaratlanul megduplázva a szük­séges dózist. A kezelőorvos azt is nyomon követheti, hogy az általa javasolt terápia azért hatásta­lan-e, mert a páciense ki sem vál­totta a felírt orvosságot, vagy mert más gyógymódra lenne szüksége. A laikusok sem lesznek kizárva, legalábbis a rájuk vonatkozó infor­mációkból. Az ügyfélkapun keresz­tül ki-ki láthatja majd a saját kezelé­sének hiteles történetét, receptjeit, beutalóit, laboreredményeit, diag­nózisát.

 

Az elektronikus térben rögzített receptnél nem kell kézzel bepötyögni a rosszul nyomtatott, olvashatatlan vonalkódú vények adatait, és régóta áhított előny lesz a raktározandó papír mennyiségé­nek csökkenése is. „A vényeket öt évig kötelező tárolnunk, ami nem kevés raktározási költséget jelent, majd a papírok megsemmisítéséről is a gyógyszertárnak kell gondos­kodnia. Ha az egészségbiztosító bármilyen ellenőrzést kér, kézzel kell kikeresni az általuk kért recepteket" - vázolja Kádár-Dedinszky Marina, az eeszt-próbaüzemben részt vevő Újpalota gyógyszertár vezetője, mitől is szeretnének mielőbb szaba­dulni. Az országos „termés" egyéb­ként évi 170 millió recept, amelynek a 80 százalékát valamivel több mint ötezer háziorvos rendeli, és további 44 ezer szakorvosnak van még gyógyszerfelírási joga. A kiváltott gyógyszerekhez tavaly összesen 350 milliárd forint támogatást fize­tett ki az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár. Függően attól, hogy ki mit számít bele az egészségügy informatikai rendszerének fejlesz­tésébe, 5-10 milliárd forintra rúgó uniós támogatásból megvalósuló projektek összessége az eeszt, amelyből csupán egy kis részt jelent az e-recept bevezetése.

Sokan gyanakodva szemlélik, hogy bizalmas, személyes állapo­tukra vonatkozó adataik egy nagy nemzeti adattárba kerüljenek.

A „felhő tetején ülő" Nemzeti Info­kommunikációs Szolgáltató Zrt. ille­tékesei azonban állítják, hogy a tár­hely tartalmát ők semmi módon nem ismerhetik meg. A jogosultságokat rendező jogszabály szerint mindenki csak saját azonosítóval férhet hozzá a munkájához szükséges adatokhoz. A patikai szakasszisztens pél­dául csak az éppen kiadásra váró orvosságok listáját láthatja, a beteg gyógyszerhistóriáját nem. A házior­vos mellett dolgozó asszisztens elő­készítheti a beteg által rendszeresen szedett készítményre az elektroni­kus vényt, de azt csak az orvos, a saját kódjával érvényesítheti, küld­heti a térbe.

 Az egészségügyben dolgozók is csak e-személyijükkel fognak tudni belépni az eeszt-be. Az ehhez szükséges 90 ezer darab kártyaolvasó legyártására április végén a T-Systems nyert 1,8 mil­liárd forint értékű közbeszerzést. Ezzel a megoldással - hasonlatosan a bankkártya használatához - pon­tosan nyomon követhető, ki mikor lép be a rendszerbe, s ott milyen adatokat tölt le. Állampolgári jog, hogy valaki - akár az interneten, az ügyfélkapun keresztül, akár sze­mélyesen a kormányhivatalban - tovább szűkítse az egészségügyi adataihoz való hozzáférést. Például kizárhatja háziorvosát, gyógyszeré­szét egyebek mellett a fogyatékos­ságával, a szenvedélybetegségével, a nemi identitásával kapcsolatos információkból. Mindezt úgy, hogy a kizárás tényéről sem szerezhet­nek tudomást azok, akiket a beteg távol akar tartani egyes adataitól


Hozzászólások: