Durván lemaradt a magyar egészségügy - ezt mindenki megérzi

napi.hu, 2017. szeptember 1.. - Szepesi Anita

  Egymásnak ellentmondóan ítélték meg az egészségügy helyzetét egy csütörtöki szakmai konferencia előadói. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nagy a baj, nem látni a fényt az alagút végén, Orosz Éva, az ELTE professzora a visegrádi országokhoz mért tragikus leszakadásról beszélt, míg Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy ítélte meg, hogy a változás iránya megfelelő, s ugyan nincs minden rendben, de vannak eredmények.

Tragikusan leszakadt a magyar egészségügy, és a magyar lakosság egészségi állapota a visegrádi országok színvonalától, ami egyáltalán nem lett volna törvényszerű, hiszen nagyjából azonos feltételek és adottságok mentén indult a négy ország a nyolcvanas évek végén - állapította meg előadásában az Egészségügy öt dimenzióban című csütörtöki konferencián Orosz Éva, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan tanszékének professzora. A V4 többi országa dinamikus felzárkózásba kezdett, amelyben egy ideig Magyarország is állta a versenyt, 2008 után azonban megkezdődött a leszakadásunk, míg a régió országai folytatták a felzárkózást, amit Orosz egyértelműen gazdaság-, társadalom- és egészségpolitikai hibának minősített.

A GDP alakulásának összevetésénél érdemesebb a globális versenyképességi index eredményeit figyelembe venni, a hosszú távú kilátásokat jelző mutató szerint Magyarország az egyetlen olyan régiós ország, amelynek rosszabb - ráadásul sokkal rosszabb - a 2016-os helyezése, mint a 2010-es (36. helyről a 69. helyre csúsztunk vissza) - vélte a professzor. A visegrádiakkal összehasonlítva minőségileg rosszabbak a magyar eredmények a gyerekszegénységnél is: míg a 16 év alatti magyarok 21 százaléka él súlyos deprivációban, az EU 27 átlaga 8,8 százalék, a visegrádi országokban pedig kevesebb, mint 10 százalék.

Durva forráskivonás

Mindez meglátszik az egészségügy helyzetén és az egészségügyi mutatókon, életkilátásokon - mondta Orosz Éva. Számításai szerint 2016-ban a GDP-arányos egészségügyi közkiadások reálértéke még mindig 6 százalékkal elmaradt a 2006-ostól. A forráskivonás érzékelhető az egészségügyben, becslése szerint 2016-ra folyóáron 1863 milliárd forinttal maradtak el az Egészségbiztosítás alap (E-alap) természetbeni kiadásai a 2006-os hasonló értékhez képest - amit ekkora forráskivonásként lehet értékelni. Még 2016-ban is 160 milliárd forint volt ez a fajta "forráskivonás" - fogalmazott Orosz Éva.

Nincs még egy olyan EU-s ország rajtunk és Görögországon kívül, ahol 2005 és 2015 között az egészségügyi közkiadás éves átlagos növekedési üteme negatív szám lett volna, magyarul tízéves távlatban csökkent volna - fejtegette a professzor. Ez nem mennyiségi, hanem minőségi, trendbeli különbség a visegrádi országokhoz képest - hangsúlyozta Orosz.

Az egy főre jutó egészségügyi közkiadás is ellentétesen mozgott a visegrádiakkal összevetve: míg náluk felzárkózó, nálunk leszakadó trend érvényesült e téren is. Az egészségügyi rendszert jellemzik a kezelhető halálozási mutatók (ezek olyan betegségekhez köthető halálozások, amelyekre egy jól működő egészségügyben nem feltétlenül kerül sor), ide tartozik többek között a mellrák-halálozás. A kezelhető, tehát az egészségügyi rendszer minősége által befolyásolt halálozás Magyarországon két és félszerese az EU-15-ök átlagának, ami sokkal rosszabb mint a cseh és lengyel mutató, és sokkal rosszabb helyzetet tükröz, mint a társadalmi-gazdasági feltételek által meghatározott általános halálozási mutató.

Ide tartozik a 65 évesnél fiatalabbak vastagbéldaganata, valamint az ischemiás szívbetegségek miatti halálozási rátája is, amelyben 2001-2014 között noha a magyar számokban volt pici javulás, de mellettünk közben elszaladt a világ. Nem nézhetjük csak a magyar adatok javulását, hanem azt kell megvizsgálni, hogy a hozzánk hasonló országok milyen mértékben javítottak, s ebben az összevetésben a relatív helyzetünk sokat romlott - hívta fel a figyelmet a szakember.

Meglesz a böjtje a koncepciótlan intézkedéseknek

Orosz Éva szerint a felzárkózási kísérlet kudarca a kétezres évektől egyre inkább manifesztálódik, a visegrádi országokkal való összehasonlítás pedig rámutat, hogy ez nem volt törvényszerű. Ez nem a közepes fejlettségből adódott, hanem alapvetően a politikának tudható be, s magyar sajátosság, hogy az egészségügy az egyik legfőbb vesztese az eltorzult állami forráselosztásnak. A halálozási adatok azt mutatják, hogy ez emberéletekben mérhető, amiért a magyar kormányok a felelősek.

Nem látni az alagút végét a magyar egészségügyben, legfeljebb egy elágazás következik - fogalmazott előadásában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Bár 2010-től, de főleg 2014-től a kormányzat rengeteg pénzt ölt az egészségügybe, a probléma, hogy megkésett és koncepciótlan a beavatkozás, emellett egy rossz struktúrára és működési mechanizmusra költenek, s ebből sajnos az jön ki, amit mindnyájan rossz egészségügyi ellátásként élünk meg. Ennek pedig hosszú távon meglesz a böjtje - állította a közgazdász.

Senki nem védi a betegek jogait

Makroszinten az elmúlt időszak durva beavatkozásai sokat rontottak a helyzeten - fogalmazott Sinkó, aki a háttérintézmények - Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ÁNTSZ, Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) , Országos Beteg és ellátottjogi Dokumentációs Központ (OBDK) - megszüntetését, illetve beolvasztását sorolta ide. Az ÁNTSZ, illetve a tisztiorvosi hivatal megszüntetése komoly járványügyi kockázatokat rejt, az OBDK megszüntetésével pedig lényegében Magyarországon megszűnt a betegek jogainak intézményes védelme - sorolta a szakértő.

Hiányzik a programalkotás, a programnélküliség az egész cikluson végighúzódott, az államtitkár is csak beavatkozási pontokat azonosított hivatalba lépésekor - hangsúlyozta Sinkó.

A pluszforrások kapcsán megemlítette, hogy a háziorvosi finanszírozás 30 százalékkal nőtt reálértéken 2010-hez képest, 2016-2017 között a fogorvosi finanszírozás is 7-8 százalékkal emelkedett, pluszforrást kaptak a mentők, a baj csak az, hogy ezek az összegek későn értek a rendszerbe és elégtelenek - állapította meg elemzésében. Noha jövőre 80 milliárddal több jut az egészségügyre, az új beruházások szinten tartásához nem látszik forrás, ami újra növelni fogja a kórházi adósságot.

Kétszeresére nőhet a korai halálozás

A humán erőforrás hiánya tarthatatlan állapotokhoz fog vezetni, 2020-ra egymillió ember nem jut majd háziorvosi ellátáshoz, ami a statisztikák szerint kétszeresére növeli a korai halálozási számokat - hangsúlyozta Sinkó.

Így pedig tovább nőhet az ellátások elképesztő mértékű esetlegessége, a túlzsúfoltság, túlfeszítettség és az ebből eredő hibák száma. Mindezek nyomán tovább mélyül majd a szakadék a lakosság különböző rétegei között, amit már aMérték című, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által készített kiadvány is drámainak festett le. Sinkó szerint az egészségügy a kormány számára kudarc, látható javulást nem hozott a beleöntött pénz, ezért félő, hogy az "inga visszaleng" - információi szerint már hallani a szolgáltatási csomag szűkítéséről és a magánegészségügy várható előretöréséről.

Van javulás, de a betegek nem érzik

A konferencia végén megszólaló Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár ezzel szemben arról beszélt, hogy miközben van a javulás az egészségügyben, a lakosság ezt még nem érzékeli. A forráskivonásra reagálva azt mondta: az E. alap 2006-ról 2007-re "tört be", 2010-től viszont meredeken nőtt a költés, amely idén például 200 milliárd forinttal haladja meg a kassza tavalyi összegét. Ez GDP-arányosan 0,6-0,7 százalékos javulás. Ugyanakkor az államtitkár nem hiszi, hogy a lakosság közérzete csak a költés növelésétől javulna.

Úgy véli, vitathatatlan, hogy a változás elindult, az irányát sem lehet megkérdőjelezni, s bár nincs minden rendben, de vannak eredmények. Most a humán erőforrás kérdése a legfontosabb, az intézkedések - béremelés, ösztöndíjak - hatására csökkenő pályára állt a migrációs trend, s 2016 volt az első év, amikor a szakdolgozói elvándorlás is jelentősen csökkent - sorolta az államtitkár. Az elmúlt évek igazi nyertesének az alapellátást nevezte, ahol a jövő márciusival együtt több 70 százalékkal emelkedik a finanszírozás.

A szolgáltatási csomag esetleges szűkítéséről szóló híreket az államtitkár nem erősítette meg, újságírói kérdésre azt válaszolta: az államtitkárság nem kapott utasítást e lépés kidolgozására.

Hozzászólások: