Drasztikusan nő a kórházi adósság

mno.hu, 2017.május 27. - Kuslits Sonja

Az egészségügyi büdzsét évről évre alultervezik, ezért év végére felhalmozódik a kórházak adóssága.

A tavalyi, 45 milliárd forintos adósságkonszolidáció ellenére április végén ismét 28,1 milliárd forintra duzzadt a kórházak tartozása, egyetlen hónap alatt 5,5 milliárd forinttal ugrott meg. A legnagyobb, 1,9 milliárd forintos adóssággal a Honvédkórház küszködik, ezt követi a Békés Megyei Központi Kórház 1,3 és a Szegedi Tudományegyetem közel 1,2 milliárd forintos tartozással – derült ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. A Szegedi Tudományegyetem klinikája ráadásul egyetlen hónap alatt 821 millió forinttal növelte a tartozását. Adósságaival átlépte az egymilliárd forintos határt a Péterfy Sándor Utcai Kórház, és csaknem a duplájára emelkedett a Semmelweis Egyetem tartozása is.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy ezeket a számokat sajnos nem mindenki veszi figyelembe. Az egészségügyi tárcánál ugyanis azt a tartozást, ami kevesebb mint 30 napja járt le, nem kezelik lejártként. Ez a gyakorlat pedig már évek óta jellemző.

– Hiába mondtuk már 2013-ban, hogy 40 milliárdra duzzadt a kórházak adóssága, ami ebből 30 nap alatti, az nem számított. Pedig ezen a területen alapvetően 60 nap a fizetési határidő, és még erre jön rá az említett 30 nap. Tehát a 90. napig nem is foglalkozik az állam a kórházak tartozásával – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a 2015-ös és a tavalyi adósságkonszolidáció után idén is lehet-e számítani arra, hogy kihúzza az állam a bajból az intézményeket, a főtitkár úgy válaszolt: bíznak benne, de még nem tudni, mi lesz. Tavaly egyébként a 45 milliárd forintos konszolidációnak hála 13 milliárd forintra sikerül csökkenteni a teljes tartozást. Erre azóta nem volt példa, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek a kórházak.

– Érdekes, hogy 2016-ban egy időre a korábbi havi 4-4,5 milliárdos átlagos adósságnövekedés is visszaesett 2-2,5 milliárdra. Ennek egyik oka az volt, hogy azoknak az orvosi egyetemeknek a tartozása, amelyeknek klinikái is vannak, látványosan visszaesett. Ezekben az intézményekben ugyanis a kancellárok szabadabban kezelték az intézmény összbevételét. Vagyis: az oktatási bevétel egy részét átcsoportosították az egészségügyre – fejtette ki Rásky. Emellett szerinte hatása lehetett a kórházakra annak is, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár figyelmeztette őket: ne tartalékoljanak készpénzt csak azért, hogy nagy adósságállományuk legyen, és az év végén nagyobb szeletet kapjanak az adósságkonszolidációs tortából.

Az adatok alapján azonban a rövid ideig tartó visszaesés után most ismét drasztikusan emelkedik az adósság. Az év első három hónapjában a havi 3 milliárd forintot is meghaladta a teljes tartozásnövekedés, márciusról áprilisra pedig már 5,5 milliárd forinttal ugrott meg a végösszeg.

Úgy tűnik tehát, a kórházak egy része folyamatosan adósságaival küzd, de teljesen soha nem tudják megszüntetni azt. Gilly Gyula egészségügyi szakértő szerint például 150 milliárd forinttal többet kellene az államnak költenie minden évben, hogy a kórházak eladósodása megálljon. Egy kerekasztal-beszélgetésen tavaly arról beszélt: tíz éven át volt egy beszállítócég igazgatója, és ez idő alatt szinte „üzemszerűen” írta alá a kórházigazgatóknak azokat a megállapodásokat, amelyek átütemezik a felgyűlt adósságok kifizetését. Gyakran két-három évvel korábban lejárt tartozásokat kellett újra meg újra átütemezni.

A humánerőforrás-hiány sem könnyíti meg a helyzetet; a kórházak egy része azért kerül egyre szorongatóbb körülmények közé, mert az orvostechnikai eszközökre, gyógyszerekre szánt keretből próbálnak versenyképes fizetést biztosítani a hiányszakmában dolgozó orvosaiknak. Mindezt azért, hogy a szakemberek ne menjenek el más intézményekbe vagy külföldre.

Hozzászólások: