Cél az átszűrtség növelése – interjú dr. Mészáros János helyettes államtitkárral

IME, XIV. évfolyam 7. szám, 2015. szeptember – Boromisza Piroska

A 2015-ben elfogadott egészségügyi stratégiában ki­emelt helyen szerepel a prevenció és a szűrés. Az elmúlt években jelentős egészségpolitikai lépések történtek a daganatos megbetegedések megelőzése, korai felisme­rése érdekében. Az elsődleges és másodlagos preven­ciós intézkedések részleteiről Dr. Mészáros János Egészségügyi Ellátórendszer Működtetéséért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.

- Mint tudjuk, Magyarország a daganatos halálozást tekintve az Európai Unió egyik legkedvezőtlenebb hely­zetben lévő tagállama. Történt-e változás a trendek te­kintetében az utóbbi években?

- Az Egészségügyi Világszervezet 2014-es évről kiadott jelentése, a World Cancer Report generális megállapításait tekintve ugyanaz a tendencia érvényes Magyarországra, mint a világ fejlett országaira. Ez lényegében azt jelenti, hogy az élettartam növekedésével nő az ún. nem fertőző, krónikus betegségek előfordulási gyakorisága. A hosszab­béletüség miatt a civilizációs ártalmak hosszabb időn ke­resztül fejthetik ki káros hatásukat, aminek következtében a daganatos megbetegedések száma is emelkedik.

- Milyen átfogó intézkedésekkel lehet gátat vetni ennek a kedvezőtlen folyamatnak?

- A 2014-20-as ciklusban a népegészségügyi programok egyik kiemelt területe a megelőzés. Ennek megfelelően megszólítjuk a lakosságot, hangsúlyozva az egészségtu­datos magatartás fontosságát. Az elmúlt években jelentős egészségpolitikai lépések történtek a megelőzés érdeké­ben, főleg a daganatos megbetegedések tekintetében. Az elsődleges prevenciós lépések körébe tartozik a nemdo­hányzók védelméről szóló törvény megalkotása, amelynek eredményeképpen a dohányzás mintegy tíz százalékos csökkenésére számíthatunk. Az intézkedéscsomag hason­lóan lényeges eleme volt a méhnyakrák megelőzésére szol­gáló HPV-oltás bevezetése a 13 éves leányok körében, va­lamint az egészséges táplálkozást elősegítő közétkeztetési szabályok meghozatala. A másodlagos prevenció elemeit azok a szűrőprogramok jelentik, amelyek konkrét, elsősor­ban daganatos megbetegedések korai felismerését szolgál­ják. Célunk, hogy a rosszindulatú elváltozásokra kezdeti szakaszban és a legkisebb kiterjedésben derüljön fény an­nak érdekében, hogy azt követően a szakellátás a legna­gyobb effektivitással történhessen meg. Ha ugyanis a tumor még az adott szöveten, illetve szerven belül helyezkedik el és nem infiltrálja a környezetét, illetve még nem jelentek meg távoli áttétek, a sebészeti beavatkozás és az onkológiai kezelés a teljes gyógyulást eredményezheti bizonyos rossz­indulatú daganatos kórképek esetében. 2020-ig az ezzel kapcsolatos operatív program keretében 6,5 milliárd forint­nyi uniós forrás áll rendelkezésre az egészségügyi szűrések kiterjesztésére.

CERVIX ÉS EMLŐSZŰRÉS

- Tabár László professzor, aki a mammográfiás em­lőszűrés terén végzett munkássága révén vált méltán vi­lághíressé, lapunknak korábban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy azok az emlőrákos nők, akiknek a be­tegségét szűrésben fedezik fel, 17 évvel tovább élnek, körükben 43 százalékkal csökken az emlőrák okozta ha­lálozás. Az a kérdés, hogy a magyar hölgyek mennyire vannak ezzel tisztában?

- Az emlőszűrés előnyeiről szóló információ eljuttatásá­ban komoly szerepe van a háziorvos kollégáknak és az Egészségfejlesztési Irodákban (EFI) dolgozó szakemberek­nek. Ők tudják megfelelően érzékenyíteni a hölgyeket a szű­rés irányában, világossá tenni számukra, hogy az a kis kel­lemetlenség, amivel a mammográfiás vizsgálat jár, adott szi­tuációban az életüket mentheti meg. Az ember mindig attól fél, amit nem ismer. Kétségtelenül sokan vannak, akik tarta­nak a mammográfiás szűréstől. Ám ha megfelelő szakérte­lemmel történik a felkészítésük, és a nők megértik, miért fontos számukra ez a vizsgálat, akkor nagy eséllyel meg fognak jelenni a szűrésen.

Meg kell jegyezni, régebben, ha az emlőszűrés során daganatot detektáltak, még ha kisméretű volt is, igen kiter­jedt és torzító heggel gyógyuló sebészeti beavatkozás kö­vetkezett. Manapság, ha kicsi, és a környezetét nem infiltrá­ló daganatról van szó, a definitív ellátás ellenére a műtét ki­terjedtsége lényegesen kisebb, és esztétikai szempontból sem jelent akkora problémát a hölgyeknek, mint ahogy azt korábban láttuk. Erről is fontos tájékoztatni őket, ha azt akarjuk, hogy rendszeresen eljárjanak az emlőszűrésre.

- Jelenleg milyen mértékű az országos átszűrtség?

- Az érintett korosztályban, azaz a 45 és 65 év közötti nők körében 50 százalékos az átszűrtségi ráta, ezt kívánjuk 60 százalékra emelni. Hozzá kell tenni, hogy az ország külön­böző régióit tekintve igen nagy szórás figyelhető meg, ezért feladataink közé tartozik az egyenlőtlenségek kiküszöbölé­se is. Az emlőszűrés - ahogy korábban is - az ÁNTSZ Or­szágos Tisztifőorvosi Hivatala koordinációjával zajlik.

- Az emlőszűréshez hasonlóan a méhnyakszűrés ki­terjesztése is fontos feladat, hiszen hazánkban a méhnyakrák okozta halálozási kockázat az uniós átlag min­tegy háromszorosa, évente közel négyszáz beteget ve­szítünk el a betegség miatt.

- Valóban fontos, hogy minél több nő vegyen részt méh­nyakszűrésen. Annak érdekében, hogy a szűrés minél szé­lesebb körben megtörténjen, fontos lépést tettünk az egész­ségügyi személyzet képzése révén. Ennek keretében a - korábban nőgyógyászati szakellátáshoz kötött - méhnyak­szűrés elvégzését lehetővé tettük a védőnők részére. Ez kompetenciabővítést jelent, vagyis azok a védőnők, akik részt kívánnak venni a szűrőprogramban, nőgyógyász szak­orvosok közreműködésével történő gyakorlati képzést köve­tően licencet szerezhetnek és jogosulttá válhatnak a kenet­minta levételére. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2013 jú­liusában indította el a védőnői méhnyakszűrés projektjét, amelyre eddig 1200 védőnő jelentkezett, közülük mindezi­dáig 700 védőnő szerezte meg a licencet. Legfőbb célunk az átszűrtség arányának javítása, ami a védőnők lelkes köz­reműködésének köszönhetően, e program keretében vélhe­tően megvalósulhat. Ezen reményünket arra a bizalmi vi­szonyra alapozzuk, amelyet a védőnők - akik jellemzően akkor jelennek meg a családoknál, amikor gyermekáldás történik - korábban már kialakítottak a körzetekben. Elsősorban az ötezer főnél kevesebb lakosú településekre fókuszálunk, hogy a kis falvakban élőkhöz is közel hozzuk a szűrést. Így a vizsgálat mostantól azok számára is helyben elérhetővé válik, akiknek korábban ezért távolabb kellett utazniuk.

- Mekkora célcsoportról beszélhetünk a méhnyak­szűrés kapcsán?

- A megcélzott korcsoport a 25-65 év közötti nők, akik há­romévente kapnak behívót méhnyakszűrésre. A 2014-2015 évet tekintve ez 45 ezer főt jelent.

- Milyen forrásból valósítják meg mindezt?

- A cervix- és emlőszűrések szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására 200 millió forint költségvetési tétel áll az Országos Tisztifőorvosi Hivatal rendelkezésére az E-alap­ból.

COLORECTALIS SZŰRÉS

- Milyen egyéb, rosszindulatú daganatos betegséget szűrését tűzték ki célul?

- A vastag- és végbélrák - colorectalis karcinóma - vo­natkozásában, a megbetegedés gyakoriságát illetően Szlovákia után a második, a halálozási rátát tekintve pedig az első helyen állunk Európában. Ezért célul tűztük ki, hogy - még ha az előfordulási gyakoriságot nem is tudjuk befo­lyásolni - a szűrési programok országos kiterjesztésével elősegítjük a korai felismerést annak érdekében, hogy minél több beteg részesüljön megfelelő sebészeti és onko­lógiai ellátásban, és jusson el a gyógyulásig. Nem mindegy ugyanis, hogy a bélfalat áttörő és a környező szerveket nem respektáló, vagy egy korai stádiumú, kis kiterjedésű daganattal állunk szemben. Jelenleg sajnos a betegek gya­korta érkeznek ún. ileusos panaszokkal az ellátórendszer­be, azaz a daganatuk - méreténél fogva - már akadályoz­za a bélműködésüket. Ilyenkor általában a tumor átfogja a környező szöveteket, illetve a nyirokcsomókat is, és nem ritka a távoli áttét sem. Ebben a szituációban a gyógyulás esélye csekély. Éppen ezért a lehető legkorábbi stádium­ban, a legkisebb kiterjedéssel kell megtalálni a daganatot, felállítani a diagnózist és definitív kezelésben részesíteni a betegeket.

- A vastag- és végbéldaganatok szűrése többféle módszerrel lehetséges. Milyen eszközzel végzik a szű­réseket a program keretében?

- Kétlépcsős módszert vezetünk be. azaz első lépésben székletvér kimutatás történik. majd annak pozitív eredmé­nye esetén colonoscopia elvégzésére kerül sor. Fontos fi­nanszírozás-technikai lépéseket is megtettünk annak érde­kében, hogy a székletvér szűrés során kiemelt egyének bi­zonyosan átessenek a vastagbéltükrözésen. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a colonoscopia a szűrést követően válik szükségessé, teljesítmény-volumen korlát (TVK) mentes tevékenységnek minősül. Így a jövőben nem fordulhat elő, hogy vastagbélrák gyanúja esetén a TVK szűkössége miatt ne kerülhessenek vizsgálatra a betegek. Tehát ha kiemel­nek valakit a szűrés során. akkor részére a diagnosztikai tevékenység, a colonoscopía vo!umenkorlát nélkül végez­hető el.

- A szakemberek szerint a colorectalis carcinoma szűrésének aranystandardja az egylépcsős colonosco­pia. Miért nem ezt a módszert választották?

- Amikor országos. szervezett szűrésről beszélünk, olyan módszertant és eljárásrendet kell követni, amely nagy biz­tonsággal kiszűri az adott betegséget, kis megterhelést je­lent az egyén számára, és relatíve nagy tömegben, ala­csony áron kivitelezhető. Mivel ezeknek az elvárásoknak a székletvér kimutatás feleí meg, az időigényes és igen költ­séges vastagbéltükrözést második lépcsőben, vagyis a po­zitívnak bizonyuló székletteszt esetén alkalmazzuk.

- Milyen keretek közt zajlik a colorectalis szűrés? 

- Vastag- és végbélszűres jelenleg hazai költségvetésből finanszírozott pilot-program keretében zajlik Győr-Moson-­Sopron, Nógrád és Heves megyében, valamint uniós forrás­ból Csongrád megyében. A négy megyében a szűrések 285 háziorvos közrernűködésével történnek. akik az Egészség­fejlesztési Irodákkal szoros együttműködésben végzik ezt a tevékenységet. A 2014-20-as Egészségfejlesztési Operá­ciós Program (EFOP) keretében az imént felsorolt négy me­gyén túl az egész országra kiterjesztjük a szűréseket, ami­nek megvalósítása érdekében növelni kívánjuk a programba bevont háziorvosok számát  is. 2014-2015-ben 30 ezer 50-75 év közötti férfit és nőt fogunk meghívni a szűrésre. A ter­vek szerint 2018 végére az egész ország területén lesz vastagbélszűrés.

EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG

- Az új alapellátásról szóló törvény alapján azok az állampolgárok, akik rendszeresen eljárnak a szűrések­re, előnyt élvezhetnek bizonyos várólistákon. Mit jelent ez a gyakorlatban?

- Ahogy azt korábban Zombor Gábor államtitkár úr is hangsúlyozta, ha az egyén a szűrővizsgálatokon való rész­vételével bizonyítja egészségtudatos magatartását, bizo­nyos előjogokat élvezhet a szakellátásban. Ha például a vastagbélszűrés alkalmával kiderűl, hogy colonoscopiás vizsgálatra van szűksége, nem kell adott esetben három­négy hetet töltenie a várólistán, mint ahogy az gyakran elő­fordul a szakorvosi beutalóval történő vizsgálatok esetén.

- Minderről hogyan szerezhet tudomást a lakosság? 

- Az országban működő Egészségfejlesztési Irodák isme­retterjesztő, egészségnevelő tevékenységűk révén sokat te­hetnek azért, hogy a lakosság minden fontos információhoz hozzájusson. Bárhol is működjenek ezek az irodák - megyei kórházban, vagy éppen járóbeteg szakrendelőben -, nyitva állnak az érdeklődők előtt, akik tájékoztatást kérhetnek a szűrőprogramokról, a szakellátásba történő belépés módjá­ról, vagy bármilyen egészségmegőrzéssel kapcsolatos kér­désről.

- Hány EFI működik jelenleg az országban?

- Jelenleg 61 EFI működik az országban, és a következő három évben a hálózat további bővítését tervezzük. Az EFOP keretein belül 50 új EFI létesül országszerte, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) fejlesztési keretéből 20 iroda megnyitását fogjuk finanszírozni a közép-magyarországi régióban.

- Az egészségtudatos magatartás eléréséhez szem­léletformálásra van szükség. Talán ez - az emberek gon­dolkodásmódjának a megváltoztatása - a legnehezebb. Ön lát erre esélyt?

- Igen, ha tudatjuk az emberekkel, hogy egészségtudatos magatartással, egyéni felelősségvállalással mind az egész­ségben eltöltött életéveik számát, mind pedig a megbetege­dési hajlandóságukat befolyásolni tudják. A szemük előtt kell, hogy lebegjen: az élethosszig tartó, fenntartható egész­ség megvalósulásában szükséges a személyes szerepvál­lalásuk. Az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek­nek ezt az üzenetet kell eljuttatniuk a lakossághoz. Ahogy azt Dézsy József professzor mondta: „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi."

Hozzászólások: