Beadták a költségvetést - az oktatás kapja a legtöbb pluszpénzt

Világgazdaság, 2016. április 26. - Várkonyi Iván

Az oktatásnak adja a legnagyobb többletet a jövő évi költségvetésben a kormány. A tervezet a működési kiadásoknál nullás, ám az ideinél nagyobb, 2,4 százalékos hiánycélt tartalmaz.

Az oktatásnak adja a legnagyobb többletet a jövő évi költségvetésben a kormány – derült ki a 2017. évi büdzsé parlamenti benyújtásakor.Varga Mihálynemzetgazdasági miniszterGulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének adta át az új szerkezetű, vagyis a működési kiadásoknál nullás, ám végül az ideinél azért nagyobb, 2,4 százalékos hiánycélt tartalmazó büdzsé tervezetét. A miniszter szerint az adócsökkentés, az otthonteremtés és az előrelépés költségvetését nyújtották be, amellyel a kormány – ismételte meg a Világgazdaságnak hétfőn elmondottakat – azt célozza, hogy mindenki megtapasztalhassa a gazdasági növekedésből származó gyarapodás kedvező hatását.

Varga szavai szerint nem lesz olyan terület, ahol ne adnának többletet. 270 milliárd forinttal nagyobb összeg jut az oktatásra (ennek nagy része a pedagógusok életpályamodelljének emelése, de a felősoktatásnál is lesz keresetemelés). Az egészségügyre 167, a jóléti jutatásokra 155 milliárd forinttal jut több – ez az összeg már tartalmazza a tervezett inflációnak megfelelő nyugdíjemelést is. Erről Varga azt mondta: a kormány megvédi a nyugdíjak reálértékét – de azt már nem mondta ki, hogy az emelés a 0,9 százalékos lesz. (Ez az áfacsökkentések miatt leszorított infláció okán alacsony). A miniszter hangsúlyozta, hogy ha ennél magasabb lesz az áremelkedések üteme, akkor a kormány azt kifizeti, míg alacsonyabb szint esetén az idősek jobban járnak Ezen szabály miatt – emelte ki - a nyugellátások reálértéke 2011 óta 8,8 százalékkal emelkedett, és ezzel az idősek visszakapták „szocialista kormányok által elvett” a 13. havi nyugdíjat is.

Az előrelépést persze a 211 milliárdos keretösszegűre emelt – az ideinél 107 milliárd forinttal nagyobb - otthonteremtési program mellett az adócsökkentések jelentik. A már ismert bejelentések szerint jövőre a tej, a tojás és a baromfihús áfája csökken a mai 27-ről 22 százalékra, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 18 százalékosra. Varga azt mondta: reméli, hogy a jövőben e két területen is tovább tudnak majd lépni. A miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban, hétfőn azt mondta: az egykulcsos szja 2018. évi bevezetése esetén semmi másra se jutna forrás. Vagyis ha lesz további áfacsökkentés, akkor az egykulcsos szja nem jöhet majd 2018-ban. Ez azonban a jövő zenéje – még a 2017-es költségvetés tervezete sem került fel az Országgyűlés honlapjára. Nagyobb változás mindenesetre aligha várható még, a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kormány megőrzi az eredményeket, vagyis marad a 15 százalékos szja-kulcs, ami Varga szerint Európában az egyik legalacsonyabb. Ezen kívül folytatódik tovább a kétgyermekes családoknak járó adókedvezmény emelése, jövőre már 15 ezer forint jár havonta gyerekenként (a tavalyi 10, az idei 12,5 után 2019-re éri el a kedvezmény a 20 ezer forintot).

A miniszteri nyilatkozataból annyi derült még ki, hogy a jövő évi költségvetésben azok a területek járnak egyébként jól még, ahol folytatódnak az életpálya-programok: a rendvédelemre 114 milliárd forinttal jut több, míg az önkormányzati szektor összesen 5 milliárd forintot kap. A kultúra 65, a szabadidő- és sport terület 60 milliárd forinttal kap többet, ám a tartalékokhoz nem nyúl a kormány: marad ugyanaz a 205 milliárd, mint az idén. (Ebből 170 milliárd forintot tesz ki az országvédelmi alap és a rendkívüli tartalék együttese, míg 35 milliárd a fejezeteknél képzett stabilitási tartalék).

Varga arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha a jegybanki alapítványi költéseket is az államháztartás részeként kell majd kezelni az uniós jegybank döntése nyomán azt válaszolta: meg kell várni a döntést, és ezt követően – ha szükséges – módosíthatják a terveket.

Június 13-án fogadhatja el a parlament a jövő évi költségvetést – ismertette Gulyás Gergely a büdzsé tárgyalásának menetrendjét. Az Országgyűlés alelnöke hozzátette: az általános vitát május 10-én kezdik meg, a módosító javaslatok benyújtására május 12-ig lesz ideje minden képviselőnek, így két és fél hete ál rendelkezésre a honatyáknak elképzeléseik megfogalmazására. Ez után a bizottságok tárgyalják majd az indítványokat, és a költségvetési bizottság május 27-én tulajdonképpen első körben lezárja a változtatásokat. A számokat végül június 7-én összegző módosító javaslat elfogadásával véglegesítik, és ez után – a Költségvetési Tanács véleményének ismételt kikérése után – fogadhatják el a tervezetet.


Hozzászólások: