Az egészségügyi államtitkár nem tud az OEP megszüntetéséről

napi.hu, 2016. április 13. - Szepesi Anita

Lesz egészségügyi béremelés, de nem tudni, mennyi. A jövőben 8-10 kancellár kontrollálja a magyarországi kórházakat. A budapesti ellátórendszer fejlesztésére három koncepció is készült, az egészségügyi államtitkárság nem egyetlen szuperkórház, hanem a 3 sürgősségi központ tervét támogatja. Az államtitkár nem tud az OEP megszüntetéséről.

Érdemi strukturális átalakítási feladatoktól venné el az időt, ha most az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átalakítására kellene koncentrálni - hangsúlyozta egy mai háttérbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki továbbra is úgy tudja, még mindig nincs végleges döntés az OEP sorsáról. Számára az a legfontosabb, hogy az OEP ne kerüljön más tárca felügyelete alá, a munka mindenképpen az egészségügyi államtitkárság égisze alatt folytatódjon.

Az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban az államtitkár a folyamatban lévő bértárgyalásokra és a készülő költségvetésre hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe, de hangsúlyozta: elkötelezettek amellett, hogy jövőre "szabad szemmel látható" béremelés legyen. Óriási előrelépésre számít a 2017-tes költségvetésben, ami jelentős elmozdulást hoz a bérekben.

A kancellári rendszerről Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatójától megtudtuk: 8-10 kórház kerül egy kancellár alá, aki a gazdasági döntések összehangolását, kontrollálását fogja végezni.

Ilyen lehet az új kórházi struktúra

Egy 1500-1700 ágyas, zöldmezős, szabadon álló, minden igényt kielégítő budapesti "szuperkórház" létrehozását a szükséges infrastruktúra fejlesztésével együtt 200 milliárd forintra árazták be, de az államtitkárság nem ezt a tervet preferálja  - erről Cserháti Péter, a fővárosi egészségügyi ellátás megújításáért felelős miniszteri biztos beszélt.

Egy másik, az államtitkárság által támogatott fejlesztési koncepció 3 sürgősségi centrumban gondolkodik, budai (Szent János kórház), észak-pesti (Honvédkórház), és déli-pesti (Szent István, Szent László) központokkal, összevonásokkal, társkórházakkal együtt. Erre a körre az új, a Korányi-projekt tömbjéhez hasonló blokkok építésével együtt, első körben 180 milliárd forintra lenne szükség, amihez viszont uniós forrásokat is lehetne társítani.

A lehetséges összevonásokról szólva Cserháti Péter elmondta: a Kútvölgyiben már elindult egy 4 milliárdos felújítás, a koncepció szerint a Kútvölgyi tömböt összekötnék a  Kútvölgyi lejtő fölött a Szent János kórházzal, az átkötésnél pedig egy budai gyermekcentrum jönne létre, amelyik akár pesti betegeket is fogadhat. A centrum kapcsolódhat az új sürgősségi tömbbe, ide költözne az idegsebészet, a traumatológia és a sebészet, tehát mindaz, ami egy hármas progresszivitási szinttől elvárható.

A fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, urológia pedig maradhatnak a jelenlegi pavilonokban, amelyeket uniós forrásból felújíthatnak. A központi diagnosztikával és központi műtőblokkal felszerelt  központi felnőtt és gyerek sürgősségi centrum, a gyermekcentrummal együtt költséghatékony megoldás, nem beszélve arról, hogy segítene a Kútvölgyi tömb újraértelmezésében - magyarázta Cserháti, aki szerint hasonlóan lehetne újraszervezni a Szent László és Szent István kórházat az ott lévő kardiológiai intézettel. A dél-pesti sürgősségi központra ugyanúgy felfűzhetők a Szent István kórház pavilonjai. Véleménye szerint a kórházi menedzsmentek és a szakmák láthatóan nem feltétlenül a megalomán, hanem a hatékony növekedésben érdekeltek.

Ápolási központ a Lipóton?

A fejlesztés második körében a kimaradt kórházak és a kiürülő épületek hasznosítása kerülhet a képbe, felmerült az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI)  ápolási, szanatóriumi központként való újranyitása is, 10 milliárd forint fölötti forrásigénnyel. Cserháti szerint a finanszírozásba egyházi, és szociális forrásokat is bevonhatnának.

Vége az egynővéres praxisoknak

Beneda Attila, alapellátásért felelős helyettes államtitkár az egyik legfontosabb feladatnak az alapellátás megerősítését nevezte. Ezt egyfelől a háziorvosi korfa - a jelenlegi 7500 praxisból 10 év múlva 5000 lesz -,  másfelől az intézményekre nehezedő nyomás is indokolja. A háziorvoshiányra a szakdolgozók létszámának a növelése jelenthet megoldást, az egy nővéres praxisok helyett minimum 3 szakdolgozóval és egy orvosírnokkal működőknek kell előtérbe kerülniük.

Elindult egy felmérés a praxisokban dolgozók létszámának, és a praxis infrastruktúrájának, eszközparkjának felméréséről is, a kataszter májusra áll össze.

Így alakul át az ápolási ellátórendszer

Új típusú, emelt szintű ápolási feladatokat ellátó szociális intézményrendszerre készül koncepció a szociális tárcánál, az egészségügyből ide kerülhetnek a most krónikus ágyon fekvők, a létrejövő új kapacitás a várakozások szerint nagyobb lesz a jelenleginél - mondta Mészáros János, a krónikus és szociális feladatok szétválasztásáért felelős helyettes államtitkár.

Későn kerülnek kórházba a betegek

Magyarországon jelenleg aránytalanul túlterhelt a kórházi rendszer, ezért olyan strukturális változást kell elindítani, ami enyhít a kórházi terheltségen és az alacsonyabb szint felé tolja a betegellátást - ismertette az OEP stratégiai céljait Kiss Zsolt a szervezet megbízott főigazgatója.  Ugyanakkor nemzetközi viszonylatban is túl sok az elkerülhető kórházi események  száma, ami jelzi, hogy nem mindig érkeznek megfelelő időben a kórházba a betegek. A komplikációk csökkentése érdekében létre kell hozni egy betegfogadási figyelő rendszert, és a hbcs (homogén betegségcsoport) finanszírozásban is revízió szükséges - mondta Kiss Zsolt.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos júliusra ígérte a minimumfeltételek korrekciójának befejezését, amely szeptembertől lehet hatályos.

Hozzászólások: