Állam kontra állam

hvg, 2015. július 11. – Gáti Júlia

Rendre tilosban járnak a kórházak: gyakran a közbeszerzés mellőzésével, a verseny lehetőségét kizárva vásárolnak.

Talicskával tolta az aktákat az Állami Számvevőszék a Közbe­szerzési Döntőbizottság elé. A poli­tikai zsargonban meghonosodott kifejezés ezúttal úgy értendő, hogy összesen 105 ügyben kérte a testületet, állapítsa meg, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja az elmúlt években jogsértően működött. Az eljárást kezdeményező szám­vevők valamennyi ügyben azt kifogásolták, hogy 2013-ban és 2014-ben a Honvédkór­ház pályáztatás nélkül vásárolt árukat és szolgáltatásokat. A törvény betűje szerint minden olyan beszerzés esetén ajánlatot kell kérni, amelynek értéke meghaladja az évi 8 millió forintot; ilyenkor a vételi szándékot a Közbeszerzési Értesítőben meg kell hirdetni. Elvileg ez a biztosíték arra, hogy a szállítók nyílt versenyben nyerjék el a megbízást. A kifogásolt esetekben azon­ban a pályáztatás elmaradt, holott a tételek egyike sem tűnik váratlanul felmerült stra­tégiai igénynek: laborvegyszerek, kötszerek, gyógyszerek, egyszer használatos orvosi eszközök, élelmezés - ezek bukkannak fel a leggyakrabban a listán.

„Folyamatban lévő ügyről nem adha­tunk tájékoztatást" - hárította el a HVG érdeklődését a számvevőszék, igaz, a már lezárultakról is csak nagy általánosságban adott információt. Mert nem a honvédségi gyógyintézmény az egyetlen, ahol kikerül­ték a nyilvános ajánlatkérést. Legalábbis ez derül ki a Közbeszerzési Döntőbizottság elé került ügyekből. A számvevők a közel­múltban folytatták 2013-ban lezárt kórház­ellenőrzési projektjüket, és megállapították, hogy a dél-pesti Jahn Ferenc, az erzsébetvárosi Péterfy Sándor utcai és a Zala Megyei Kórház összesen több tucatszor hagyta figyelmen kívül a közbeszerzési jogszabályt. Ezekben az ügyekben már döntés is szüle­tett: a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kérelmet. A számvevők azért kaptak kosarat, mert felszólamlásukkal lekésték a törvény szabta határidőt. Így viszont sok munkát spóroltak meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, a kórházak pedig tetemes pénzbüntetést úsztak meg. Más vizsgálódásai során fris­sebb volt a számvevőszék, időben beérkezett a kérelme, így az Országos Mentőszolgálat, a Pécsi és a Szegedi Egyetem Klinikai Köz­pontja magyarázkodásra kényszerült - nem sok sikerrel, mert ők nem minden esetben úszták meg a bírságot.

Olyannyira általános jelenség az egész­ségügyben a közbeszerzés megkerülése, hogy vélhetően csak azok nem buknak le, akiket nem vizsgálnak a számvevők. „Az első buktató az, hogy a kórház nem egy átlagos nagyüzem, ahol eltervezik, miből mennyit fognak gyártani" - magyarázza Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdaság Vezetők Egyesületének elnöke. Például változhat a betegek száma, még inkább az összetételük, például több súlyos eset érkezik. Ha az év elején úgy becsülték, hogy elég lesz 7 millió forintért - mondjuk - kötszert venni, könnyen átléphetik a köz­beszerzés 8 milliós nemzeti értékhatárát.

„A konkurens cégek hónapokkal is las­síthatják a már kiírt közbeszerzés folyama­tát kérdéseikkel, vitarendezési igényükkel, és az is előfordul, hogy egy eljárást végül érvényteleníteni kell" - folytatja a nehéz­ségek felsorolását Fendler Judit, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának gazdasági igazgatója. „A beszerzőnek, amely költségvetési intézmény, nincs kapa­citása arra, hogy külön orvosi-műszaki egy­séget tartson fenn közbeszerzési műszaki leírások összeállítására" - adta elő véde­kezésként a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a Szegedi Egyetem Klinikai Központ­jának képviselője. Márpedig a főállásban betegellátással foglalkozó orvosok, főmű­tősök számára megterhelő többletfeladat az éves beszerzési igények részletes leírása, amit nehéz időben kivasalni belőlük.

A kórházakat abban a reményben álla­mosította a kormány, hogy a beszerzéseken spóroljon, és logikus elvárás volna, hogy az eljárás egyszerűsödjön. De nem egészen ez történik. Létezik egy országos, közpon­tosított közbeszerzés: egyes gyógy-, és fer­tőtlenítőszerekre, orvostechnikai eszkö­zökre a fenntartó kér ajánlatot valamennyi kórház számára. A földgáz és a villamos energia beszerzése is összevont módon történik, ami a központ szerint legalább évi 1,4 milliárd forinttal csökkentette a kórházak energiaszámláját. Ugyanakkor az összes többi beszerzésüknél a kórházak csak egy évre szóló szállítási vagy szolgáltatási szerződést köthetnek, így az igazán előrelátó menedzsment jószerével akkor írja ki az újabb pályázatot, amikor az előző szerződés épp életbe lépett. A szabályos ügymenet szerint a közbeszerzésiaján­lat-kérés szövegét el kell küldeni a fenn­tartónak, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, itt egy szakértői bizottság véleményezi, majd továbbküldi a Minisz­terelnökségre, ahol további kontrollon kell átesnie az iratnak. Tavaly összesen 441 alkalommal ellenőrzött közbeszerzési­ajánlat-kéréseket a fenntartó, ez messze alatta van - jó esetben a harmada - azok­nak a beszerzési aktusoknak, amelyeket a kórházaknak törvény szerint nyilvános árversenyre kellene bocsátaniuk.

Akik nem dolgoznak több hónapos előre­tartással, könnyen kicsusszanhatnak a határidőből. Hiszen a dupla jóváhagyást követően idő kell a Közbeszerzési Érte­sítőben való megjelentetésre, a pályázat beadására, az értékelésre, s persze az érde­keltek közötti esetleges viták rendezésére is. Elvileg egyszerre három követelménynek kell eleget tenniük a kórházaknak, csakhogy ezek gyakran ellentétesek egy­mással. Az első, hogy 8 millió forint felett ki kell írni a közbeszerzést. A második, a lehetőséget szűkítő szabály, hogy nem lehet olyan közbeszerzést közzétenni, ahol nincs meg az ajánlatkérő anyagi fedezete. Márpedig ez az egészségügyben gyakran megesik. Harmadrészt az egészségügyi törvény kimondja, hogy a betegellátás folyamatosságát biztosítani kell. Eddig ez utóbbi volt a tromf, egyetlen kórházi vezető sem merte megreszkírozni, hogy a miniszteriális bólintás késlekedése vagy a pénzügyi fedezet hiánya miatt ne hágja át a közbeszerzést előíró törvényt. Inkább kockáztatják a néhány százezer forintos bírságot, semmint azt, hogy gyógyszer­vagy eszközhiány miatt a betegellátás leálljon. Így mindenki jól jár, ha az Állami Számvevőszék túl későn hívja fel a figyel­met a törvénysértésre. Leszámítva persze a lehetséges szállítókat.

Hozzászólások: