Alig nő a kórházak adóssága

Magyaridők.hu, 2016. szeptember 26. - Haiman Éva

Régen nem emelkedtek olyan kis mértékben a kórházak szállítók felé fennálló tartozásai, mint az elmúlt hónapban; különösen az egyetemek esetében feltűnő az adósság ütemének mérséklődése, amit egyesek a kancelláriák által megkövetelt szigorú gazdálkodási fegyelemmel magyaráznak. Mások ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy takarékoskodni csak a betegellátás kárára lehet.

Míg hosszú éveken át rendszeresen átlagosan havi 4-5 milliárd forinttal duzzadtak a kórházadósságok, az utóbbi időben, ha meg nem is állt, mindenképpen lassult a tartozások növekedési üteme. Az idén már voltak olyan időszakok, amikor csak egy-kétmilliárddal emelkedett a tartozásállomány, májusról júniusra pedig már csak 135 millióval, és júliusról augusztusra is mindössze 970 millió forinttal.

Ez azért nagy jelentőségű változás, mert még a tavaly májusi, működési támogatásnak nevezett, 66 milliárd forintos adósságmérséklési támogatás után sem csökkent, inkább tovább súlyosbodott az eladósodottság.

A helyzet összességében ugyanakkor most sem mondható megnyugtatónak, hiszen a kórházak jelenleg is több mint 55,3 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát tolnak maguk előtt. A legnagyobb adóssága a Honvédkórháznak van, amely mostanra megduplázta az év eleji, 2,3 milliárdos tartozását. A Békés Megyei Központi Kórház a második legnagyobb adós, ennek azonban lehet az az oka, hogy az intézmény két nagy kórházból, a gyulaiból és a békéscsabaiból jött létre ez év elején.

Hárommilliárd forint feletti számlatartozása van még a már évekkel ezelőtt, de szintén több kórházból összegyúrt Péterfy Sándor utcai Kórháznak, a kétmilliárdos határt a szolnoki Hetényi Kórház, míg az egymilliárdos küszöböt több intézmény is átlépte, köztük a tatabányai, a váci, a szekszárdi, a szentesi, a fővárosi Szent János- és a Bajcsy-Zsilinszky-kórház, valamint több országos intézet, így a kardiológiai és az onkológiai is. Az orvoskarral (is) rendelkező egyetemek közül viszont csak a debreceni adósságállománya haladja meg az egymilliárd forintot, a másik három gyógyítással is foglalkozó felsőoktatási intézmény meglepően kevés tartozást halmozott fel az év első nyolc hónapjában.

Eközben például tavaly júniusban a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem számlatartozása is bőven hárommilliárd forint fölött volt, és a Pécsi Tudományegyetemé is megközelítette a kétmilliárdot.

Vannak, akik az eladósodottság látványos javulását a kancelláriák által megkövetelt szigorú gazdálkodási fegyelemmel magyarázzák. Mások ugyanakkor arra figyelmeztetnek: mivel a rendszer zárt, vagyis a betegeket valahol el kell látni, a helyi takarékosság más intézményben vezet kiadásnövekedéshez. Az orvosképzéssel is foglalkozó egyetemek esetében azt sem lehet pontosan tudni, hogy az adósságokért milyen arányban felelős a betegellátás, az oktatási, illetve a kutatási tevékenység.

A Magyar Kórházszövetség volt elnöke, Velkey György a Magyar Idők megkeresésére mindenesetre óvott attól, hogy az egyetemeknél tapasztalt tendenciából bárki azt a következtetést vonja le, hogy a kancellária a megoldás, mert ha minden ellátási szinten le akarják szorítani a kiadásokat, az szerinte egészen biztosan komoly betegellátási, betegbiztonsági kérdéseket fog felvetni. Erre egyébként a szövetség a tervezett kórházi kancelláriákkal kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásában is felhívta a figyelmet.

Velkey György hangsúlyozta: a kórházak adósságelemzésekor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyári időszak kisebb betegforgalma mellett jellemzően a kiadások is alacsonyabbak, így a rendszer konszolidáltabb.

Ősszel azonban mindig lényegesen több a műtét és az egyéb beavatkozás, és mivel az intézmények finanszírozása ilyenkor a nyári betegforgalom után történik, az év végére megint jelentősebb mértékben növekednek majd az adósságok.

Hozzászólások: