Ágazati bérrendezésre van szükség az egészségügyben

Magyar Nemzet, 2016. február 12.. – Kuslits Szonja

Az ágazati kollektív szerződés létrehozásának felgyorsítását, a 2017. évi költségvetés parlamenti vitája előtti elfogadását sürgették egyebek mellett a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) csütörtöki budapesti ülésének résztvevői.

Éger István, az orvosi kamara elnöke, a NEK levezető elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón ismertette az ülés résztvevőinek álláspontját: sürgetik az ágazati bérrendezés haladéktalan megindítását, az egészségügyi háttérintézmények önállóságának fenntartását, valamint a népegészségügyi szemlélet erősítését a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátás felzárkóztatásával.

Továbbra is az a véleményük, hogy az egészségügynek szüksége van önálló minisztériumra megfelelő számú és felkészültségű szakemberrel.

Több száz milliárdnyi plusz

Mindezeken túl úgy látják, hogy a kormánynak emelnie kell az egészségügyre fordított közkiadások értékét, amely a NEK-ülés résztvevői szerint nem lehet kevesebb a GDP 6,5 százalékánál. Éger István közölte: ez 500-600 milliárd forint pluszt jelentene, ami a jelenlegi gyógyító-megelőző ráfordítások több mint fele, egyes számítások szerint hetven százaléka. Ezt az összeget maximum néhány év alatt, alapos tervezéssel „vissza kell táplálni" a rendszerbe, törvényben garantált és előre deklarált módon – tette hozzá.

A NEK munkájában a szakmai kamarák, a betegszervezetek, a reprezentatív ágazati szakszervezetek, valamint a parlamenti pártok képviselői vehetnek részt.

„Együtt érző egészségügy”

Lukács László, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, aki jelen volt a kerekasztal ülésén, a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja is úgy látja, hogy az ágazat legfőbb gondja az alulfinanszírozottság. A Jobbik „együtt érző egészségügyet” szeretne, amelynek része a megfelelő finanszírozás és az ágazatban dolgozók bérfejlesztése. Helye van a Jobbik által elindított, az egészségügyet érintő „valódi nemzeti konzultációnak”, amelynek első lépéseként felveszik a kapcsolatot a betegszervezetekkel és a szakmával, majd érdemi kérdésekkel keresik meg a lakosságot – tette hozzá. A konzultáció célja, hogy a kormányt érdemi lépésre, cselekvésre vagy éppen meghátrálásra kényszerítse az egészségügy területén olyan ügyekben, amelyekben az elmúlt hat évben nem sikerült előrelépni – ismertette.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal 2016. február 11-én megrendezésre került ülésén az alapító tagokon, a kormány képviselőjén túl további két párt politikusai is részt vettek. Az ülésén a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal az alábbi határozati javaslatokat fogadta el:

1. Az Ágazati Kollektív Szervezet kialakításának felgyorsítása és aláírása még a 2017-es költségvetés parlamenti részletes vitája és elfogadása előtt. 

2. Az ágazati bérrendezés haladéktalan megindítása, és törvénybe foglalása az elkövetkező 5 évre kiszámítható, és az érintettek számára elfogadható, a működőképességet garantáló mértékben.

3. A minden állampolgár számára garantált, szolidaritás elvű közfinanszírozott egészségügyi ellátás biztosító intézményrendszer fenntartása és fejlesztése (OEP, ÁNTSZ, OTH, OGYEI, ENKK). 

4. A népegészségügyi szemlélet kiteljesítése és érdemi tartalommal való megtöltése – az „egészség minden politikában" elv gyakorlati megvalósítása valamennyi kormányzati ténykedésben - nemcsak az alapellátás további és jelentős megerősítésével, de a háttér járó- és fekvőbetegellátás felzárkóztatásával. 

5. Mindehhez önálló ágazati tárca, kellő számú szakemberrel bevonásával. 

6. Az egészségügyi közkiadások GDP-hez mérten rendkívül alacsony szintje nem gazdasági szükségszerűség, hanem kormányzati-politikai prioritás. Éppen e prioritásképzés mentén kell a helyzeten változtatni. A közkiadások célértéke – tekintettel természetesen a hazai gazdaság képességeire is – nem lehet kevesebb 6.5%-nál. Ez számszerűsítve 550-600Mrd Ft pluszt jelent, ami a jelenlegi gyógyító megelőző ráfordítások jóval több, mint fele, egyes számítások szerint közel 70%-a. A NEK kezdeményezi az elmúlt 25 év privatizációja során meg nem fizetett járuléktartozások vizsgálatát és annak 10 év alatti megfizetését az E. Alapba törvényben garantált és előre deklarált, kiszámítható módon. 

7. A NEK szükségesnek tartja az egészségügyi kormányzat és a betegek érdekvédelmi szervezetei közötti intézményesített párbeszéd kialakítását és hatékony működtetését.  

Hozzászólások: