Adóssághegyek: betelt a pohár a kórházi beszállítóknál

index.hu, 2015. március 31. – Joób Sándor

Úgy néz ki, a súlyos tartozások miatt elfogyott a türelme a kórházakat orvosi műszerekkel, eszközökkel ellátó cégeknek. Két szervezet válságtanácskozást hívott össze, egy harmadik pedig kamatmentes állami áthidaló hitelt javasol a kormánynak, hogy a kórházak ezután is megkapják az alapvető műszereket. Az április elsejére ígért kórházi adósságkonszolidáció közben késik, és az erre tervezett 60 milliárd forint amúgy sem lenne elég a súlyos tartozások leküzdésére.


Válságtanácskozást hívtak össze az orvostechnikai beszállítók, miután a kórházi adósságállomány a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt már mintegy 90 milliárd forintra hízott. A kórházi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállítók döntő többségét képviselő két legnagyobb szervezet, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) szerint a tartozások rendezésére nem lesz elég az a 60 milliárd forint, amit a kormány erre megígért.

Egy hónap alatt 5 milliárd forinttal több

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint jelenleg 76 milliárd forint a kórházak adóssága. Az adósság nagyobb része kórháztechnikai és más egészségügyi technológiai beszállítóval szemben áll fenn. Ez az adósság ráadásul folyamatosan újratermelődik: hiába osztottak ki nemrég az egészségügyi kassza 2014. évi maradványából 10,4 milliárd forintot, a tartozás ismét nőtt. Csak januárról februárra 5 milliárd forinttal lett több a kórházak adóssága, és ez hónapról hónapra 3-5 milliárddal emelkedik.

A két szervezet úgy tudja, hogy a teljes követelésállomány kétharmada lejárt követelés, ami után késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt kell fizetni.  Egy harmadik szervezet, a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ) szerint az adósság 60 százaléka lejárt tartozás. Az MTI-ben megjelent közleményük szerint a lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. 

Magyarországon 200-300 vállalat szállít orvosi eszközöket kórházaknak. Ezek közül 150-180 cég rendszeres beszállító, és mintegy 5-10 ezer alkalmazottat foglalkoztat.

Az államkincstár nyilvántartása szerint a legnagyobb adósok:

  • Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ): 4,5 milliárd forint

  • Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ: 3,79 milliárd forint

  • Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház: 2,06 milliárd forint

  • Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet:  2,1 milliárd forint

Vannak olyan intézmények, amelyeknél hullámzó az adósság mértéke. Az Országos Onkológiai Központnak például decemberben 1,6 milliárd, januárban 563 millió, februárban megint 1,2 milliárd forint adóssága volt.

Kintlévőségek

A MOBSZ szerint a tartozások miatt továbbra is igen súlyos helyzetben vannak a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai beszállító vállalkozások. Akad olyan forgalmazó cég, amelynek külföldi partnerei már a képviseleti szerződését is felmondták, de a gyártással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok is gondokkal küszködnek.

A beszállítóknál az átlagos fizetési késedelem mintegy 8 hónap. Egyes tagvállalatok éves árbevételének ma már több mint a fele kórházak felé fennálló kintlévőség, így sokszor adó- és járulékbefizetéseiket is hitelekből kénytelenek finanszírozni, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója úgy látja: az óriásira duzzadt tartozások csapdában tartják mindkét oldalt. Míg a kórházak a finanszírozási nyomás alatt néhol a minőségi betegellátást is veszélyeztető kényszerű megoldásokhoz folyamodnak, addig a beszállítók kintlévőségei tarthatatlanná váltak, így kénytelenek feladni korábbi rugalmas hozzáállásukat.

Holchacker Péter ezzel arra utalt, amivel nemrég az Index két cikkben is foglalkozott: a takarékosságra kényszerített kórházakban előfordul, hogy házilagos megoldásokhoz folyamodnak. Barkácsáruházból beszerzett fúrógépet használnak a műtőben, mezőgazdasági boltból vásárolnak draincsövet, vagy éppen inggombot használnak a császármetszés utáni heg varrásához.

Késik a konszolidáció

Február 23-án Zombor Gábor egészségügyi államtitkár azt mondta: az idei költségvetésben 60 milliárd forint van adósságkonszolidációra, ez ugyanakkor kevesebb, mint a  teljes kórházi adósság. Zombor bejelentése után információink szerint a kórházak fizetése fegyelme még rosszabb lett.

Zombor bejelentése szerint a kórházak az adósságkonszolidációval egy időben, április elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásába kerülnek. Úgy kell átalakulniuk, hogy az adósság ne termelődjön újra. A kormány szerint kórházakat nem fognak bezárni, de a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni.

Az ellátások megszűrésére, racionalizálására a megyék kaptak lehetőséget. Tizenhárom megyében "továbbgondolásra érdemes javaslatok" születtek, hatban további egyeztetésekre van szükség. Mostanra állítólag mindegyik kórház teljesítette azt a költségvetési tervet, amellyel képes elérni az "üzemgazdasági nullszaldót". A takarékosabb kórházi rendszer kialakítása azonban késik: az erről szóló anyag a Népszabadság szerint csak április 8-án kerül a kormány elé.  

Szakértők szerint a rendszert igazán nem lehet hatékonyabbá tenni néhány párhuzamos ellátást végző osztály átcsoportosításával vagy összevonásával. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban azt mondta, más eszközökkel is igyekeznek megakadályozni az adósság újratermelődését, például azzal, hogy  150-ről 180 ezerre emelik a 2010 óta változatlan  műtéti alapdíjat, és amelyik beteget otthon lehet ápolni, azt nem tartják a kórházban.   

Kamatmentes áthidaló hitel 

A cégek ezen a héten kezdenek tárgyalást a kormánnyal az adósságkonszolidációról. A Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ) azt javasolja, hogy a kórházi tartozások finanszírozására az állam nyújtson kamatmentes hitelt a vállalkozásoknak, vállaljon készfizető kezességet a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandó a tartozások ingyenes faktorálása (értékesítése) is. A MOBSZ szerint ezek a pénzügyi megoldások biztosíthatják a beszállítók stabil működését, és így a kórházak is hozzájutnának a betegellátáshoz elengedhetetlenül szükséges eszközökhöz.  

A MOBSZ szerint a pénzügyi konstrukciókban kiemelt szerepe lehet az állami hátterű hitelintézeteknek. Mivel jelenleg is az állami fenntartású kórházak tartozása jelenti a legnagyobb problémát, így sem a kamatmentes hitel, sem a készfizető kezesség nem járna effektív kiadással az állami büdzsé számára. A MOSZ szerint a három pénzügytechnikai lehetőségnél meg kell vizsgálni, hogy ezek nem minősülnek-e tiltott állami támogatásnak, nincs-e versenytorzító hatásuk, illetve hogy az átlátható tulajdonosi háttér mint kritérium a felek számára biztosítható-e.

A beszállítók szerint továbbra is az orvostechnikai eszközök áfájának 5 százalékra mérséklése jelentheti a tartós megoldást a cégek ellehetetlenülésének megelőzésére. Elgondolkodtató - írták -, hogy miközben a gyógyszerek esetén 5 százalékos áfakulcsot alkalmaznak, egy életmentő ballonpumpa, a beültethető defibrillátor vagy a szívkatéter esetén 27 százalékos áfát kell fizetni.

Hozzászólások: