A Tér - Interjú Szőke N. Istvánnal és Lutz Zoltánnal

Kórház Szaklap, 2015. Tél - Zöldi Péter

Az idei (2015-ös) év eredményeiről Szőke N. Istvánnal és Lucz Zoltánnal, a Béker-Soft Informatika ügyvezető igazgatójával és értékesítési igazgatójával beszélgettünk.

-Az Önök számára miről szólt az idei év? 

Szőke N. István: Leginkább a térről és az időről. A térről azért, mert cégünk végezte az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESz T) Digitális Képtovábbítási és Távkonzílium Modulja, azaz a DKTK Modul fejlesztését. Az időről pedig azért, mert november végére le kellett zárni ezt az ir­datlan nagy fejlesztési feladatot.

- Mit tud majd a DKTK?

Lucz Zoltán: Az EESzT nagyon komplex rendszer, ötös biztonsági szinttel, ami Magyarországon egye­dülálló. Számtalan szigorú szabály­nak kell megfelelni, a működtető infrastruktúra nagyon bonyolult, és számtalan technológiai és adatbiz­tonsági előírást kellett figyelembe venni. De sikerült megugranunk a szükséges szintet, a projekt novem­ber végén sikeresen lezárult, a rend­szer átadásra került, és jövőre átlé­pünk a rendszerüzemeltetés „pilot" szakaszába, amikor az erre vállal­kozó egészségügyi intézményekben meg kell majd valósítani a csatlako­zást ehhez a központi rendszerhez. A DKTK Modul elsődleges feladata, hogy az arra feljogosított szakem­berek ne csak az ellátórendszer bár­mely pontján meglévő képalkotó diagnosztikai leleteket tekinthes­sék meg, hanem a képi információ is gyorsan hozzáférhető legyen - akár terápiás, akár távkonzultációs, akár ellenőrzési célból.

- Miben fogja javítani az EESz T az egészségügyi ellátórendszer hatékonysá­gát, növelni hozzáférhetőségét?

Sz.N.I.: Az EESz T tulajdonképpen szem­léletváltás, a modern egészségügyi ellátás megtestesítője. Például, egyik partnerkór­házunkban felmerült, hogy ha megcsinál­ták a CT-vizsgálatot, de a beteget maga­sabb progresszivitási szintre küldik, hogyan tudják már a beteg átszállítása közben el­juttatni a CT-felvételt a fogadó intézmény­nek. A DKTK modulnak pont van egy ilyen funkciója. Amennyiben a beteget átszállítja a mentő egy másik intézménybe, mi­re a páciens odaérkezik, a képanyagnak ott kell lennie a fogadó intézményben. Ha az intézmény elkészíti a röntgen-, CT- vagy MR-felvételt, de a leletező orvos nem ért a szubspecialitáshoz és konzíliumot kér - er­re is tökéletes megoldást nyújt az EESz T. Jelenleg éppen arra várunk, hogy elindul­jon és országosan hozzáférhetővé váljon a rendszer. Az viszont már most látszik, hogy a digitális képtovábbítást illetően a tervező szakemberek jól határozták meg az elvárá­sokat, a kórházak hasznára válik a megoldás.

- Miért jelent szemléletváltást az EESz T?

  L.Z.: Eddig mindig arról beszéltünk, hogy az egyes ellátó intézmények informatikai rendszereit összekapcsoljuk egymással, és így szolgálja ki az egészségügyi informati­ka az ellátást. Eddig a technológia állt a kö­zéppontban. Az EESz T pont a másik irány­ból közelíti meg a feladatot: az embert, a terápiát, az egészségügyi megoldást helyezi a középpontba, és ahhoz nyújt megfelelő technológiai megoldásokat. A rendszer kö­zéppontjában az ember áll, hozzá tudunk férni a vele kapcsolatos összes releváns in­formációhoz - természetesen az legszigo­rúbb jogosultsági elvárások mellett.

- Hogyan fognak megbirkózni a kórházak ezzel a szemléletváltással?

Sz.N.I.: A intézményvezetök számára nem lesz egvszerű feladat a kollégák átnevelése, legyen szó szakrendelői vagy kórházi környezetről. Például a gyógyszerfelírás évtizedes, be­rögzült gyakorlata meg fog vál­tozni. Illetve a diagnosztika irán­ti elvárásokat megváltoztatja az intézmények laborokkal törté­nő közvetlen összekapcsolása. A papír alapú beutalókat sok helyen már kiváltottuk, de még sok olyan intézmény van, ahol az osztályok között papíron kül­dözgetik a betegeket. A szolgál­tatások megvalósításában azon­ban nagyon nagy felelőssége van a HIS- és PACS-szállítóknak. Ha egy rossz implementáció születik, azaz nem úgy integrál­ják az EESz T szolgáltatásait a HIS-szállítók, hogy az kézre áll­jon, akkor az orvosok nem fog­ják használni. A korábbi orszá­gos rendszerkezdeményekkel is az volt az egyik probléma, hogy mindenki úgy implementálta, ahogyan neki jól esett. Ezúttal nem ártana kidolgozni egy erre vonatkozó ajánlást, amely előír­ja, hogy mennyire és milyen módon épül­jön össze a medikai és PACS-rendszer a Térrel. Bár az új egészségügyi államtitkár már október 13-án belépett hivatalába, ho­zománynak nem hangzik rosszul egy ilyen országosan elérhető e-egészségügyi meg­oldás. Különösen úgy, hogy az új ágazat­vezető korábban egészségügyi informati­kai rendszerek fejlesztésével foglalkozott. 

Sz.N.I.: Éppen ezért is kívánunk neki nagy­nagy kitartást. Ő egészen biztosan tisztá­ban van azzal, hogy ne csak a rendszerek továbbfejlesztésére, hanem a működtetés­re is legyenek források. A fejlesztéseknek a HIS-szállítóknál jelentős szakmai tudás­ra kell támaszkodniuk, az intézményekben pedig jelentős professzionális informatikai munkát és befektetést igényelnek. Bár le­het az a mondás, hogy mindenki gazdálkodja ki az üzemeltetési költségeket ahonnan tudja, csak ez veszélyezteti a teljes rendszer hézagmentes megvalósulását. Az elmúlt hetekben a kórházvezetők­kel folytatott beszélgetéseinkben az volt az egyik első kérdés, hogy mi a teendő, ha nincs vagy kevés a nem, vagy nem elég jól képzett informatikusuk. Márpedig aho­gyan a jó szakorvosokra is jellem­ző a migráció, az egészségügyi in­formatikának is versenyeznie kell az európai informatikai piacon a szakemberekért, ehhez pedig ver­senyképes jövedelemre van szük­ség. Az intézmények ezt nem tud­ják biztosítani, ezért óriási az informatikai szállítók felelőssége ezen a téren.

L.Z.: Az informatikát értő vezető, legyen az főigazgató vagy állam­titkár, jól látja, hogy ezek a fej­lesztések azért szükségesek, hogy naprakész és releváns adatokból tudjon információt szerezni. Az elmúlt években számtalan olyan kevésbé jó döntést lehet felsorolni, amelyet nem megfelelő adatok bir­tokában hoztak meg, és nem tudták meg­becsülni következményeit. Amennyiben az EESz T elindul, nagy valószínűséggel lesz rá lehetőség, hogy megfelelő minőségű adat­bányászattal, és természetesen jó szakem­berrel, makroszinten is előnyös döntéseket lehessen hozni. Egy informatikához értő államtitkár azért előnyös az egészségügy számára, mert tudja, hogy mire képes az in­formatika, de nem ez érdekli, hanem a vég­eredmény. Az elmúlt években szakrendelő igazgatóként, főigazgatóként, részvénytár­sasági vezérigazgatóként, TESZ-, majd TIG­vezetőként látta, hogy csak valid adatok alapján lehet releváns döntést hozni.

- Egészségügyi informatikai szempontból a jövő szép rózsaszín. De vannak-e viharfel­hők a jelenben?

Sz.N.I.: A szállítói tartozások természe­tesen bennünket sem kerülnek el. Az in­formatika ugyanis nagyon drága műfaj. Persze, azt is látjuk, hogy az intézmények milyen nagy bajban vannak. Sajnos sokan vannak, elsősorban kórházi partnereink közül, akik jelentős fizetési lemaradást halmoztak fel. Még próbálunk türelem­mel lenni irántuk, hiszen több-kevesebb késéssel eddig is fizetett minden állami partnerünk. Ám a cél egyértelműen az, hogy ez ne utóbb, hanem előbb történjen meg.

- Országos hatású projektjük mellett je­lentős eredményeket értek el a magán egészségügy világában. Ez könnyebbé te­szi az álla mi egészségügyben végzett tevé­kenységet is?

L.Z.: A magyar egészségügy mérete mi­att minden mindennel összefügg. Míg szoftverfejlesztői csapatunk a Tér kiala­kításával volt elfoglalva, számos magán­intézményben vezettük be informatikai rendszereinket. A megkeresésekből egyér­telműen leszűrhető, hogy a magán egész­ségügyi intézmények erőteljes ütemben szaporodnak. Ezek közül kiemelkedik a Duna Medical Center, akiknek informati­kai fővállalkozóként szállítottuk majdnem a teljes hardver- és szoftver infrastruktú­rát. Ebben a projektben a rendszerinteg­rációs tevékenység kiemelt módon jelent meg, hiszen a medikai rendszer mellett az összes korszerű rendszert illeszteni kellett. Ráadásul ez az intézmény SmartBed beteg­ágy melletti rendszerünk legnagyobb refe­renciája: 11.j ágy lett felszerelve ezzel a mo­dern technológiával, és itt mutatkoztak be ajtó melletti intelligens LCD-kijelzőink is. Külön kihívást jelentett, hogy a Duna Medical Center esetében komplex árkép­zési modellt kellett megismerni, részben közösen kialakítani, és jelentős fejleszté­seket megvalósítani, valamint a speciális elvárás.oknak megfelelően finomhangolni. A Térben. végzett munkánk és a DunaMedical Center rendszerbevezetése is rendkívül hasznos volt, mert sokat dolgoztunk, fejlesztettünk és tanultunk ezekből az együtt­működésekből. Pár éve az volt a "' szlogenünk, hogy szeretünk sokat dolgozni és sokat fejleszteni - ez azóta sem változott.

- Hogyan bővült partneri körük az elmúlt évben?.

L.Z.: Idén szép számban érkeztek új partnerek. Történtek új PACS­rendszer sz,á.llítások, és óriási si­ker számunkra, hogy a tatai Árpád­házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézetbe mi szállítottuk a teljes informatikai rendszert, vala­mint a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálatnál is a teljes körű felújí­tás után a Béker-Soft Informatika rendszereit választották. Emellett a mi informatikai üzemeltetésünk­ben futó TERASY teleradiológiai rendszer felhasználása is dina­mikusan növekedett. A leletezési szolgáltatást nyújtó Országos Teleradiológiai Rendszer partne­ri köre jelentősen bővült, a vizsgálati szám egy év alatt megduplázódott, és ma már ez a rendszer leletezi a magyar röntgenvizsgálatok 5 százalékát.

- Hogyan változik 2016-ban a magyar egészségügyi informatika?

Sz.N.I.: Az EESz T nem csak arra lesz jó, hogy hatékonyabbá tegye az ellátási fo­lyamatokat, hanem arra is kiváló, hogy az egészségügyi irányítás sokkal pontosabb kontroll alá helyezze az intézményeket. A magyarországi egészségügyi informa­tikai szállítók életében az EESz T komoly hangsúlyt fog kapni. Mindannyiunknak magasabb szintre kell lépnie, ez a rend­szer ugyanis minőségi változást fog ki­kényszeríteni a piaci szereplőkből. Az egészségügyi szereplők közötti informá­cióáramlás és kommunikáció gyökeresen meg fog változni. Ezt várjuk a következő évtől, ám ki kell majd találni azt is, hogy ha elfogynak az uniós források, a nagyon hamar amortizálódó informatikai eszkö­zök pótlására honnan fogunk forrásokat találni.





Hozzászólások: