A középosztály a magánegészségügybe tart

Magyar Nemzet, 2015. május 20. – Majláth Ronald

Évről évre húsz százalékkal nő a magán-egészségügyi ellátáshoz fordulók száma, akik már nem csak a legtehetősebbek közül kerülnek ki – derül ki egy kutatásból, amelyben az egészségügyi járulékot fizetőket kérdezték az okokról. 


Tízből kilenc magánegészségügyet igénybe vevő páciens szerint az egészségügyi járulék összegét nem érdemes befizetni azért a színvonalért, amit az állami egészségügyben kapnak – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, ahol egy új kutatás eredményeit ismertették. A Róbert Károly Magánkórház és Róbert Rendelőintézet, valamint a Szinapszis Kft. által 1005 fős mintán készített kutatásban azokat kérdezték, akik a magánkórház szolgáltatásait igénybe vették.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta: korábban elsősorban a jómódúak engedhették csak meg maguknak, hogy magán-egészségügyi ellátóhoz forduljanak, ez azonban nagyjából két évvel ezelőtt megváltozott. A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 ezer forint feletti és a 90–150 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők. Ez utóbbi csoport számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell.

 

 

A kutatásból az is kiderült, hogy a magánellátókhoz fordulók 68 százaléka 45 év alatti, háromnegyedük pedig aktív kereső. Érdekes módon a vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka már korábban is igénybe vette a magán-egészségügyi szolgáltatásokat. – Azt kell mondani, hogy a magánorvos ma már nem luxus, mert már többen vannak azok, akik magánorvoshoz járnak. Ez a középosztálybeli járulékfizetők életének a legteljesebb mértékben részévé vált – emelte ki Lantos Gabriella.

A vizsgálat arra is kitért, hogy miért fordulnak a páciensek magánellátáshoz. A megkérdezettek nagy része minél kevesebb időt akar tölteni várakozással. Sokak szerint átlátható a finanszírozás, vagyis itt tudni lehet azt, hogy mennyit, miért és hogyan kell fizetni – hálapénz nélkül.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a járulékfizetők milyen megoldást tartanának helyesnek a továbbiakban az állami és magán-egészségügyi szolgáltatások finanszírozására. A válaszadók 58 százaléka szerint az lenne a járható út, ha a magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük. A vizsgálat szerint a legnagyobb elfogadottságuk a magánszakorvosoknak van, majd a magánklinikák következnek. Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi indexe a háziorvosoknak van, őket az állami járóbeteg-rendelők követik, a sor végén pedig az állami kórházak szerepelnek.

Lapunk a kutatás eredményeivel kapcsolatban felkereste az egészségügyért felelős államtitkárságot is, ahonnan későbbre ígértek választ.

Hozzászólások: