A kórházak egyharmada szorult felújításra

Napi Gazdaság, 2015. július 31.. – Haiman Éva

Egymás után adják át az országban a most záruló uniós fejlesztési ciklusban indított kórházi fejlesztéseket. Nagy szükség is volt ezekre a beruházásokra, egy központi felmérés szerint ugyanis a kórházak és szakrendelők több mint egyharmada szorul(t) felújításra vagy szanálásra.


Nem telik el úgy hét, hogy ne fejeződne be valahol az országban egy egészségügyi beruházás. A 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklus utolsó hónapjaiban is több mint félszáz egészségügyi intézményben zajlanak még felújítások vagy beruházások országszerte. Az elmúlt hét évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak a hazai egészségügyi ellátórendszer infra­struktúrájának fejlesztésére. Ezernél is több egészségügyi intézmény kapott uniós és hazai forrást kórház- és rendelőépítésre, -felújításra, illetve orvostechnológiai fejlesztésre, de a beruházások mellett ebből jutott például továbbképzésekre, munkahelybővítésre, szervezet- és informatikai fejlesztésre is.

Mind az utóbbiakra, mind pedig az előbbiekre nagy szükség is volt, derül ki az idén elfogadott ágazati stratégiából. E szerint bár az egészségügyi épület- és eszközállomány teljes tételes felmérése és kataszterbe rendezése még tart, egy, az épületállomány 16 százalékára kiterjedő reprezentatív minta alapján a kórházak és szakrendelők több mint egyharmada szorul(t) felújításra, rekonstrukcióra vagy szanálásra.

Továbbra is a kórházak vannak a legrosszabb állapotban, itt az épített infrastruktúra 29, ha pedig csak a hasznos alapterületet nézzük, akkor a 39 százalékát kellene renoválni, vagy lebontani. A szakrendelőknek a 36, illetve – hasznos alapterület esetében – a 39 százaléka esik ebbe a kategóriába. A háziorvosi rendelőknél még jelentősebb a felújításra, rekonstrukcióra vagy szanálásra szoruló egységek aránya: a teljes állomány negyede, illetve a hasznos alapterület több mint a fele. A diagnosztikai központok helyzete viszont az átlagosnál lényegesen kedvezőbb, főként, miután sokat magánforrásból újítottak fel.

Országos átlagban az épületek mintegy kétharmadáról volt elmondható a felmérés alapján, hogy megfelel a funkciójának. Bár a budapesti és a Pest megyei intézmények az átlagosnál jobb eredményt értek el, arra az ágazati stratégia is felhívja a figyelmet, hogy a központi régióban látják el több környező megye lakosságának nagy részét is, illetve itt van a legtöbb országos intézet. A kórházak, szakrendelők épületeinek állapota pedig itt az országos átlagnál is kedvezőtlenebb, miután a központi régió kórházainak többsége nem kaphatott uniós fejlesztési forrást.

Az épületek energetikai szempontból is korszerűsítésre szorulnak. Ez az épületszigetelés, a nyílászárók és a berendezések energiafelhasználási jellemzőivel, állagával magyarázható. A kórházi épületek 4, a hasznos alapterületet figyelembe véve 10 százaléka szorul energetikai korszerűsítésre, ám ha ezt a felújítandó infrastruktúrára vetítjük, akkor már az ingatlanok negyedéről, illetve feléről elmondható, hogy energetikailag van mit javítani rajtuk.


Komoly hiányosságok a Merényi utcai pszichiátrián

A budapesti Merényi-kórház pszichiátriai osztálya zárt részlegének bezárását kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától az alapvető jogok biztosa. Székely László az intézményben folytatott vizsgálatának tapasztalatai alapján többek között megállapította, hogy a betegellátás tárgyi feltételei olyan mértékű hiányosságokat mutatnak, amely akár embertelen, megalázó bánásmód tilalmába ütköző helyzetekhez vezethetnek. Szintén ennek az alaptörvényi előírásnak az érvényesülését veszélyezteti az ápolószemélyzet létszámhiány miatti leterheltsége. Az állampolgári jogok biztosa azt kérte a szaktárcától, gondoskodjon az érintett betegek megfelelő ellátásáról és arról, hogy kellő számú személyzet álljon ott rendelkezésre. Emellett több jogszabály-módosítást is javasolt, így a nem önkéntes pszichiátriai elhelyezésre és kezelésre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, illetve az egészségügyi törvénynek a pszichiátriai betegek gyógykezeléséről és gondozásáról szóló fejezetének a felülvizsgálatát. Az intézmény főigazgatójától az ombudsman egyebek mellett azt kérte, intézkedjen, hogy a zárt részlegen ne alkalmazzanak biztonsági őröket a betegek megfélemlítésére, „beteg személyeket ne rögzítsenek radiátorhoz”, és ne tartsanak fogva olyan embereket, akiknek az ápolási dokumentáció alapján a kötelező intézeti gyógykezelésük már nem indokolt. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetben – ahová a Merényi pszichiátriája tartozik – összehangolt intézkedési terv készült a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében – közölték. Hozzátették: minden, a saját hatáskörükbe tartozó intézkedést megtettek és a továbbiakban is megtesznek a megfelelő orvosi és szakdolgozói létszám biztosítására, de kielégítő megoldást csak a megkezdett kormányzati intézkedések hozhatnak. Az Emmi pedig azt közölte, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal bevonásával vizsgálja a biztos által megfogalmazott javaslatokat.

Hozzászólások: