A kórházak egy csekély kasszasöprésre számíthatnak

Weborvos.hu, 2015. december 2. – Bernáth Bea

December 15-ig a 60 milliárdos adósságkonszolidáció utolsó részletét, az 1,2 milliárdot is átutalják.

Image title

Ha változott is az államtitkár személye, az egészségügy kihívásai ugyanazok maradtak – mondta Mészáros János a Napi.hu keddi konferenciáján. Nem kendőzte el a helyzetet a helyettes egészségügyi államtitkár: a lakosság egészségi állapota a visegrádi négyekkel összehasonlítva is rossz, továbbra is nagyok az egészség egyenlőtlenségek, még mindig nagy az elvándorlás, kevés az erőforrás. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy egy egyén egészségi állapotához maximum 15-20 százalékot tud az ellátórendszer hozzátenni, a többi a saját felelőssége. Éppen ezért az egyik legfontosabb feladat az egészségtudatosság fejlesztése, az edukáció.

Az egészségügyi kormányzat feladatai között „fundamentumként" említette az alapellátás fejlesztését a helyettes államtitkár.

Megemlítette azt is, hogy a kórház fenntartás további csiszolást igényel, fontos leválasztani a szociális ellátást az aktív ellátásról. A teendők között sorolta fel azt is, hogy a korábbi, főleg vidéki infrastrukturális beruházások után az új ciklusban az uniós forrásokat a gyermektrauma, a pszichiátriai ellátás és a kimaradt közép-magyarországi régió fejlesztésére kell koncentrálni, így például a budapesti szuperkórházra.

Bár továbbra is nagy gond a szakember hiány, de a helyettes államtitkár jó jelként értékelte, hogy idén valamelyest csökkent az elvándorlás, és egyre több rezidens kapcsolódik be az új központi rendszerbe. Úgy vélte szintén ígéretes eredményeket hozhatnak a több milliárdos ágazati informatikai fejlesztések, mint például az Árstar vagy a Pulzus illetve a jelenleg is zajló 10 milliárdos beruházás. 

Kevésbé volt optimista Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Szerinte a magyar lakosság egészségi állapotáról szóló „adatok azonnali forrásbővítésért kiáltanak". Többek között azért is, mert tanulmányok bizonyítják, egy állam minél többet költ az egészségügyre, annál jobb az állampolgárai egészségi állapota. Magyarországon viszont a GDP arányában még a visegrádi négyekhez képest is kevesebb jut az ágazatra. Igaz, - mondta az elnök – legalább emberöltőnyi ráfordítást igényel elérni valamit a megelőzés terén, és a gyógyítás terén minimum tíz év befektetés kell ahhoz, hogy látszódjon az eredmény. Tehát az egészségügy lassan reagáló, tehetetlen, drága, ezért politikailag nem sikeres rendszer.

Pedig fontos lenne a gyors érdemi beavatkozás, már csak azért is, mert hiába konszolidálta a kormány 60 milliárddal a kórházakat, október végén, már ismét 45,2 milliárd forint az adósság.

A bérrendezés sem várathat magára, hiszen a munkatársak súlyosan alulfinanszírozottak, ami a túlmunkával együtt kiégéshez vezet. A súlyos erőforráshiányban lemerevedett az ápolói és az orvosi kar, a saját létük stabilizációjáért küzdenek, ebben az állapotban a legkisebb változás kibillentheti őket, ezért ellenállnak minden reformnak – mondta az elnök.

Mindaddig, amíg a magyar egészségügyben nem történnek strukturális változások, nem várható javulás sem az ellátás színvonalában, sem a betegek illetve az egészségügyi dolgozók elégedettségében, sem a beszállítók gazdálkodási helyzetében – mondta a beszállítókat képviselő Rásky László. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint elvben van elegendő forrás az egészségügy működtetésére, de ennek egy része nem jut el a rendszerbe. A főtitkár szerint a mikéntre számos javaslatuk volt és van, amiről jó lenne a döntéshozókkal érdemi egyeztetéseket folytatni. Hangsúlyozta, a beszállítók szempontjából nagyon fontos lenne a kiszámítható gazdasági környezet is. Az újra elszállt kórházi adósság kapcsán megjegyezte: „Bizton állíthatjuk a 60 milliárdra szükség lesz jövőre is!"

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során is szóba került a kórházak adóssága. Mészáros János ezzel kapcsolatban elmondta: tudták, hogy a 60 milliárdos konszolidáció után sem nullázódik le teljesen az intézmények tartozása, de remélték, hogy csökkenő tendenciát mutat majd. Így is lett, a konszolidáció óta havonta kisebb a kórházak eladósodása, mint korábban. Rásky László is elismerte: senki nem várta, hogy azonnal rend lesz a finanszírozásban. A beszállítók nevében azt viszont szeretnék végre tudatosítani, hogy a kiszámíthatóság mennyire fontos. Tehát, ha például csak 130 napon belül tud egy intézmény fizetni, akkor fizessen úgy, de akkor tényleg 130 napon belül történjen a számla kiegyenlítése.

A főtitkár egyúttal megragadta az alkalmat arra is, hogy megkérdezze a helyettes államtitkárt, lesz-e idén kasszasöprés. A helyettes államtitkár annyit válaszolt: a 60 milliárdos konszolidáció még át nem utalt részét, körülbelül 1,2 milliárdot december 15-ig eljuttatják az intézményeknek, és reményeik szerint az alapban lesz egy csekély maradvány is, amit eloszthatnak.

Hozzászólások: