A harmadik negyedben - Interjú Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtikárral

Kórház Szaklap, 2017. Ősz - Zöldi Péter

"Túl a krizisen".EESZT. Béremelés.Infekciókontroll. EBP. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt kérdeztük.

- Államtitkár úr, szeptember eleje óta kímé­letlen programot diktál az ágazatirányítás. WHO regionális konferencia, járóbeteg-szak­ellátási konferencia, sikerekről és fejleszté­sekről szóló bejelentések - szinte minden nap. Kampány üzemmódba kapcsoltak?

- Csak tesszük a dolgunkat. Valóban nagy megtiszteltetés volt vendégül látni Magyar­országon az Egészségügyi Világszervezet eu­rópai regionális bizottságának négynapos ülését. A kormány elkötelezettségét mutat­ja, hogy a miniszterelnök úr tartotta a nyi­tóbeszédet, és a delegációk közül 21.j részt­vevő országot az egészségügyi miniszter képviselte. Jó volt magyarnak lenni, ami­kor visszaigazolták az elmúlt években itt­hon elért népegészségügyi eredményeket: a nemdohányzók védelmét, a rendszere­sen dohányzók számának érezhető csökke­nését és a chipsadó eredményeit. Ezeket az eredményeket pedig nem szabad lebecsülni: tudjuk, hogy az egészségi állapot sokkal in­kább az életmód, mint az egészségügyi el­látás következménye, ezért különösen fon­tosak a népegészségügyi sikerek. Pár nappal később, a balatonfüredi járóbeteg-szakellá­tási konferencián teltházas teremben, nagy­jából 350 ember előtt vonult fel a teljes ágazatirányítás, és tartottunk egy nagyon izgalmas fórumot.

- „Túl vagyunk a krízisen", „sikerült megfor­dítani a romló tendenciákat", „az államtit­kár beismerte: egy évtizedes lemaradásban vagyunk" - olvashattuk a tudósításokat a rendezvényről. Valóban, érezhetően jobb a helyzet?

- Érezhetően jobb a helyzet, de a balaton­füredi kongresszuson az volt a legfontosabb gondolat, hogy ezt a változást együtt értük el: közösen, kórház- és szakrendelő-igazga­tók, orvosok, szakdolgozók, gazdasági-mű­szaki személyzet. Mindenki részese a pozitív változásnak. Bár számos probléma megol­dásra vár, mégis elmondható, hogy míg 2010 előtt nőtt a műtéti várólisták hossza, addig ez most csökkenő tendenciát mutat, csökken a várakozási idő. Ugyanakkor rengeteget kell dolgoznunk, hogy a járóbeteg-előjegyzési idők is csökkenjenek, hiszen ezen a területen még nem sikerült megfordítani a tendenciákat. Az elmúlt másfél évben az egészségügyi szakmai szervezeteket sikerült egy asztalhoz ültetni, ennek is köszönhető, hogy hosszú tá­vú bérmegállapodást kötöttünk. Korábban az orvosok elvándorlása évről-évre növeke­dett, azonban az erőfeszítések eredménye­ként az orvosok elvándorlása most már évek óta csökken, csakúgy mint a szakdolgozói el­vándorlás, de csak akkor lehetne hátradől­ni, ha senki nem hagyná el az országot. A ko­rábbi kedvezőtlen tendenciák közül néhány megfordult, ám ez nem elég, hiszen a nővé­rek létszáma még mindig alacsonyabb, mint amennyi szükséges lenne.

- Beváltotta a reményeket a béremelés?

- Államtitkári működésem egyik legfontosabb eleme az ellátórendszer minden pont­ján a méltó bérezés megteremtése, a bér­megállapodás tető alá hozása. Ebben a kérdésben nagyot léptünk előre az elmúlt két évben, de nem szeretném, ha most bárki is azt gondolná, hogy hátradőltünk a székünk­ben, hiszen nagyon sok teendőnk van még ezen a területen is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ friss felmérése szerint ma 1260 orvossal több dolgozik munkaviszony­ban az ellátásban, mint tavaly, közülük 560 rezidens, a többiek pedig visszatértek alkal­mazotti állásba a kiszervezett szolgáltatás­ból. November elsejétől újabb béremelés jön: az orvosok bruttó százezer forintos többlet­jövedelemhez jutnak, míg a szakdolgozóknak 12 százalékkal emelkedik a bére - mindenki először a decemberi fizetéssel kapja kézhez a magasabb összeget. A korábbi, külön soron érkező béremeléseket később beépítettük a finanszírozásba, így most is valószínűleg ez fog történni, de még egyeztetünk az érde­keltekkel. Azt is el kell azonban mondanom, hogy bérmegállapodásunk megkötése óta a körülmények megváltoztak. Az általános bér­emelkedés újra tárgyalóasztalhoz fogja ültet­ni a feleket, hiszen szeretnénk az eredménye­ket megtartani.

- Mi lesz az Elektronikus Egészségügyi Szol­gáltatási Tér bevezetésével?

- Minden fejlett ország egészségügyi ellá­tórendszerében nagy változásokat eredmé­nyez az országos EPR-rendszerek ( electronicpatient record) bevezetése, Magyarországon sem lesz ez másképp. Óriási eredmény, hogy idáig eljutottunk, hogy egy nagy biztonsá­gú, az egészségügyi ellátás minden terüle­tére kiterjedő rendszert építettünk fel, amely november l-jétől megkezdi éles működését. Egyébként szeptember közepi adatok szerint a háziorvosok 51, az intézmények 55, a patikák közel 69 százaléka csatlakozott az egészség­ügyi informatikai térhez, azaz elmondható, hogy jól állunk. Az EESZT további fejleszté­sének része a járóbeteg-ellátásban alkalma­zott betegfogadási listák országossá szélesí­tése. Az adatokból világosan ki fog derülni, hol kell beavatkozni, hol hektikus a terhelés, vagy éppen kihasználatlan a rendelés, mek­kora forrásra van szükség a betegek várakozá­si idejének csökkentésére. De az alapvető elő­nyök abból származnak, hogy a betegadatok, klinikai előzmények, korábbi diagnosztikus információk, leletek, zárójelentések gyorsan hozzáférhetővé válnak, hatékonyabbá válik a receptkiváltás, javul a gyógyszer compliance, és több lehetőségünk lesz a betegutak köve­tésére, valamint a terápiás módszertanok ér­tékelésére.

- Szeptember közepén jelent meg a 2016. évi NNSR-jelentés. Ezzel kapcsolatban mi a véle­ménye: javul a helyzet?

- Úgy hiszem, az infekciókontroll folyama­tos fejlesztése a magyar kórházügy egyik legfontosabb feladata. Évek óta felzúdulás követi a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer éves adatainak megjelentetését. Az idei jelentés eredményei azonban bizako­dásra adnak okot - ami még nagyobb elköte­lezettséget igényel a kórházi menedzsmen­tektől a jövőben. Az idei jelentés alapján több területen is csökkenő tendenciát mu­tat a kórházi fertőzések száma. Javult a hely­zet a clostridium difficile fertőzések vo­natkozásában. Ebben jobbak a mutatóink, mint amilyenek például Finnországban vagy Németországban. Persze, ez nem azt jelen­ti, hogy nincs hova fejlődni. Szentes Tamás országos tisztifőorvos úrral rendszeresen egyeztetünk a téma kapcsán, ő azt mond­ja, a clostridium difficile fertőzések dinami­kus csökkenése egyértelműen a problémával kapcsolatban megjelentetett és az intézmények által betartott infekciókontroll-mód­szertannak tudható be. Ugyanúgy, ahogy ígéretesek a kézhigiénés szokásokra kidolgo­zott módszertanok, infrastrukturális fejlesz­tések és intézményi ellenőrzések eredmé­nyei. Az sem véletlen, hogy az uniós források jelentős részét fogjuk betegbiztonságra for­dítani, hiszen a multirezisztens fertőzések száma, ahogy nálunk, úgy egész Európában is emelkedik.

- Szeptember folyamán egymást érték az Egészséges Budapest Programmal kapcsola­tos nagy bejelentések. Tekinthető ez állam­titkári működése egyik sikertörténetének?

 -A Fidesz-KDNP frakcióülése 2015 feb­ruárjában javasolta egy új „szuperkórház" felépítését Budapesten. Két év fél évvel ké­sőbb ott tartunk, hogy nem egy presztízs beruházás készül, hanem a teljes közpon­ti régió fejlesztése kezdődik el több mint 50 helyszínen és már számtalan kormány­határozat jelent meg, kialakult a főváros és a Közép-Magyarországi Régió egészség­ügyi fejlesztési térképe, néhány részletkér­déstől eltekintve konszenzus övezi ezt a fo­lyamatot, és az első eredményeket már az idén érezni lehet majd. A cél egyértelmű: az Egészséges Budapest Program eredmé­nyeként a központi régióban minden kór­háznak és szakrendelőnek meg kell újul­nia 2026-ra. Ráadásul a program operatív irányítását miniszteri biztosként Cserháti Péter főigazgató úrra bíztuk, aki állhata­tosságával, kivételes munkabírásával és kimerülhetetlen konszenzusteremtő ké­pességével a következő évtizedek fővá­rosi egészségügyi fejlesztésének motor­ja. A három centrumkórház mellett 27 társkórház és több tucat önálló szakrende­lő fejlesztése valósul meg a többszáz mil­liárd forintos, elsősorban nemzeti forrás­ból. Már célegyenesben van annak a 40 milliárd forintnak a felhasználása, amit a kormány erre az évre hagyott jóvá. Az összeg nagyobbik részéből, 21,7 milliárd fo­rintból az érintett kórházi intézmények orvostechnológiai eszközöket, berende­zéseket, ezen belül új CT-t, MR-t, illetve ágyakat vásárolhatnak, míg a fennmara­dó 18,3 milliárd forintot a kórházak ter­vezésének előkészítésére lehet felhasznál­ni. A kórházfejlesztésekkel párhuzamosan elindul a közép-magyarországi régió szak­rendelőinek megújítása is. Tavasszal kor­mányhatározat rendelkezett arról, hogy 3,8 milliárd forintból új szakrendelőt épí­tenek a X. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház területén. Szeptember 21-dikén je­lent meg az a kormányhatározat, amely­ben első körben hét intézmény megújítá­sára összesen 21 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. Ezek közül a legnagyobb lélegzetvételű a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti épületében kialakítandó XII. kerületi szakrendelő, amely eddig nem lé­tezett. Így végre a XII. kerület lakosainak is lesz önálló szakrendelője, a szomszédos II. kerületben pedig 6,8 milliárd forintból építjük fel a Frankel Leó úton a kor kihívá­sainak teljes mértékben megfelelő új szak­rendelő épületét. A Xl. kerületben, a Szent Kristóf Szakrendelő épülete mellett létre­hozzuk az „Újbudai Gyermek Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet"-et, amely lehetővé teszi, hogy a kerület jelenlegi 13 gyermekgyógyászati szakterület további 7 speciális gyermekgyógyászati szakterület­tel bővüljön. Emellett fejlesztjük a Zuglói Egészségügyi Szolgálatot, a szigetszent­miklósi és veresegyházi szakrendelőt, ám ez csak az első kör, a terveinkben továb­bi két szakrendelő-fejlesztési forduló sze­repel. A felsorolt fejlesztések egyébként 2018-2019-ig megvalósulnak.

- Balog Zoltán miniszter 2015. október 13-dikán nevezte meg egészségügyi államtit­kárként. Hogyan értékeli az elmúlt két év te­vékenységét?

-A munka közben nehéz rálátni arra, ponto­san hol tartunk, de az elmúlt két évben szá­mos változás részese lehettem. Évtizedes adósságokat oldottunk meg, és néhány kér­désben évtizedekre megalapoztuk az ellátó­rendszert. Az csak a rövidtávú sikerek egyike, hogy a súlyszámot jelentős mértékben sike­rült növelni, hogy nőnek a bérek, de az még nagyobb siker, hogy államtitkári ténykedé­sem alatt többszáz milliárd forintnyi friss fi­nanszírozási forrás áramlik az egészségügybe, például jövőre 200 milliárd forinttal többet költhet az állam egészségügyi ellátásra, mint idén. Azt már kinevezésem előtt is tudtam, hogy egészségügyi államtitkárnak lenni ne­héz feladat. Az érdekek hálójában kell előre jutni, javítani az ellátórendszer helyzetét. De talán a legfontosabb, hogy sikerült megér­tetnem a kollégákkal, hogy az elsődleges pri­oritás nem az ellátórendszer, hanem a beteg. Minden változásnak az ő érdekében kell tör­ténnie.

- Ön az aktuális kormányzat harmadik egész­ségügyi államtitkára, vegyük úgy, hogy ép­pen a kosárlabdameccs harmadik negyede tart. Vesztésre vagy nyerésre állnak?

-A napokban részt vettem egy sajtótájé­koztatón, amelyen egy miniszterünk beszé­det mondott. Megtetszett a hasonlata. Ő fo­galmazott úgy, hogy a magyar egészségügy olyan, mint egy óriási olajszállító tanker­hajó. A hajó halad előre a hullámos tenge­ren, már hosszú évekkel ezelőtt észrevettük, hogy rossz irányba kormányozták, de nem le­het hirtelen módosítani az irányt. Hét éve dolgozunk azon, iszonyatos erőfeszítések­kel, nem csak a kormányzat, nem csupán az állami szervek, hanem mindannyian: az ös­szes kórház, az összes járóbeteg-szakellátó, a rendszerben dolgozó orvosok, háziorvosok és szakdolgozók, hogy a helyes irányba kormá­nyozzuk a hajót. Most először látszanak an­nak a jelei, hogy a hajó kezd jó irányba fordul­ni, de nem pihenhetünk: sok még a teendő, hiszen a betegek elégedettsége még mes­sze van.

Hozzászólások: