Kiemelt hírek
Gajdácsi József helyettes államtitkár
Medical Online - 2017. december 4..

Gajdácsi Józsefet az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár minisztériumhoz került feladatainak irányításával bízták meg, így elvben ő a felelős a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő (NEAK) hivatalának működtetéséért és gazdálkodásáért, írja a Népszava.

További részletek
Ónodi-Szűcs: 54,6 milliárd forint jut a kórházak adósságrendezésére
MTI - 2017. november 29.

A kórházak adósságának rendezésére 54,6 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

További részletek

Jövőre 238 milliárd forinttal több jut az egészségügyre

Világgazdaság , 2017.december 8. - Koncsek Rita

2017-ben közel 1,1 millió ember nem vett részt semmilyen szinten az állami egészségügyi ellátásban, 850 ezren részt vettek, de nekik nem írtak fel semmilyen receptet. A szakellátást 450 ezer fő vette igénybe, az alapellátásban több mint 400 ezer fő járt 2017-ben – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján.

----

====

A várólisták hossza 2012 óta harmadára csökkentek, a magyarországi szürkehályog-műtétek várólistájának hossza a második legrövidebb az Európai Unióban – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2017-ben a nőkre személyenként 240 ezer forintot, a férfiakra, 251 ezer forintot költött.

Emelkedtek az egészségügyben a bérek is, 2019-re az orvosi bérek megduplázódnak, jövőre bruttó 800 ezer forint felett lesz az orvosok alapbére. Felére csökkent az orvoselvándorlás, a trend megfordult, 2017 első félévében 148 orvos kért külföldi munkavégzéshez bizonyítványt – emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán. A praxispályázatokról elmondta, a tartósan betöltetlen fogorvosi praxisoknál is lehetőség van letelepedési praxispályázatokra, és idén már negyvenen sikeresen pályáztak.

A konferencián Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta, jövőre 238 milliárd forinttal jut több az egészségügyre.

A hazai gyógyszerpiac és gyógyszergyártás árbevétele 2000 óta 3,5 szeresére nőtt, mondta Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója. 1,4 százalékkal nőtt a nemzeti összterméken belül a nemzeti gyógyszergyártás szerepe, a gyógyszeripar árbevétele 2016-ban 944 milliárd forint volt.

A gyógyszeriparban az alkalmazottak 40 százaléka felsőfokú végzettségű, ezért a gyógyszeriparban a keresetek is magasabbak. Közel 18 ezren dolgoznak a magyar gyógyszeriparban, ez messze a leginnovatívabb ágazat. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, 2016-ban 37 új szabadalmat jelentett be a gyógyszeripar, 2015-ben 45-öt, 2014-ben pedig 40 új szabadalom volt a magyar gyógyszeripar területén.

A magyar gyógyszeripar külkereskedelmi egyenlege a 12-dik legnagyobb az Európai Unióban, külkereskedelemből származó bevétele 480 milliárd forint tett ki.

A magyar gyógyszergyártó cégek tavaly 60,2 milliárd forint adót fizettek be közvetlen körteherként és adóként a magyar államkasszába – emelete ki előadásában Mráz Ágoston Sámuel. Felidézte, 2015-ben 57,8 milliárd forint volt a gyógyszeripar befizetése, 2014-ben pedig 50,7 milliárd forint.

Magyarországon valamivel több, mint 2300 gyógyszertár van, a forgalmuk tavaly 650 milliárd forint volt, adózott eredményük pedig 28 milliárd forint volt. 2015-höz képest négymilliárd forinttal több eredményt könyveltek el, készletértékük 42 milliárd forintot tett ki, mondta Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke.

Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

weborvos-Inforádió - 2017. december 8.

Az Inforádió Aréna című műsorának Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár volt a vendége, akit eredményeiről, kudarcairól és terveiről is kérdeztek.

Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

Medical Online - 2017. december 7. - Tarcza Orsolya

Bár a tavalyinál mintegy kétezer orvossal több dolgozik a közfinanszírozott ellátásban, ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen többen vannak a gyógyítók.

----

====

Bár a nagyszámú közönség évértékelő előadásra számított, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár – ahogy fogalmazott – aktualitásokkal érkezett az IME egészségügyi szaklap évzáró konferenciájára.

Változtatni fognak az intézményi gazdálkodás szabályain, és megfelelő ösztönzők mellett nem a teljesítményt, hanem a gyógyítás eredményességét finanszíroznák a jövőben – festette fel egyetlen mondatban az államtitkárság jövőbeni terveit Ónodi-Szűcs, azonban részletesebben inkább a bérbeépítésről szólt.

Egyelőre nehéz tisztán látni az intézményi jelentések között, márpedig ezek alapozzák meg a béremelés beépítését a finanszírozásba. Most ugyanis sokkal több alkalmazottról szólnak az elszámolások, mint korábban, egyidejűleg a béremelésre nem jogosultak köre csökkent – vágott bele a szakpolitikus a menedzsmentek megszokott ostorozásába, kicsit enyhítendő a mondanivalót, szokás szerint hozzátéve, hogy tapasztalattal bíró kórházigazgatóként valószínűleg ő is hasonlóképpen cselekedne.

Ma mintegy 2000 fővel többen dolgoznak állásban az intézményekben, ezek nagy része orvos – derült ki a jelentésekből. Az államtitkár szerint a korábban vállalkozóként foglalkoztatott orvosok ismét státuszba kerültek a kórházakban – akadt intézmény, ahol 42 százalékkal nőtt az orvoslétszám egy év alatt –, „néhány adminisztrátorból pedig asszisztens lett”. Ónodi elismerte, hogy a szakdolgozók idei, 12 százalékos béremelésének egy részét „megette” a minimálbér és a bérminimum emelése –, ez azonban szerinte csupán egy százalékot tesz ki, így megállapította, hogy „11 százalékos béremelés így is volt”.

Míg a döntéshozók 75 százalékos bérigény-emelkedéssel számoltak, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) küldött adatok között meglehetősen nagy a szórás. Volt kórház, amelytől létszámcsökkenés mellett is 160 százalékkal magasabb bérigény futott be – jelezte az államtitkár. A számokkal való taktikázás az egész ágazatra nézve problémás lehet, mert nehéz lesz az intézmények közötti szórást megmagyarázni, egyidejűleg az ágazat bérigényét alátámasztani a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek. Ónosi-Szűcs jelezte azt is, hogy a bérbeépítésnek lesznek nyertesei és vesztesei is.

Míg 2014-ben az intézmények eladósodása havonta 4,5 milliárd forinttal növekedett, 2015 közepe óta 2,5 milliárd forint a havi többlet – ismételte a korábban már bemutatott adatokat a szakpolitikus, majd az ez évi 54,6 milliárd forintos konszolidációról beszélt, amelyből 45 milliárd forintot kórházak gazdálkodásának javítására szánnak.

Azt, hogy az intézményekkel együttműködve, a szakmai szervezetek véleményét meghallgatva tervezik a jövőt, Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár mondta, akit többek között a HBCS korrekcióról is faggattak a közönség soraiból. Komoly szerepet kellene vállalnia ebben az Egészségügyi Szakmai Kollégium tanácsinak, és bár szakmai igény lenne a korrekcióra, „ebbe a fába nem időszerű a ciklus végén belevágni” – vélte Mészáros.

Nem szeretnénk, ha állami források magáncégekhez kerülnének – így felelt a szakpolitikus arra a kérdésre, hogy a kórházak gazdálkodásának javítására szánt konszolidációs keretből lehet-e az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) kapcsolatos szoftverfejlesztésekre költeni, mert ez a szakemberek szerint elengedhetetlen. A helyettes államtitkár szerint azok a fejlesztések „férnek bele” a keretbe, amelyek magasabb minőséget hoznak az ellátásban. Megemlítette azt is, hogy amennyiben az egyes intézményekben felmerül olyan fejlesztéseknek a szükségessége, amelyeknek ágazati jelentőségük van, akkor azt jelezzék a fenntartónak, hogy ne szigetszerűek legyenek ezek az újítások. Jelezte: amennyiben jogszabályi változtatásokra van szükség az EESZT-vel kapcsolatos kényelmi igények befogadására, azt az államtitkárság megadja.

Szintén kérdésre válaszolva mondta el azt is, hogy idén nem éri el a négymilliárd forintot a kasszasöprés, ám pontos összeget csak a decemberi kiutalások után tudnak majd mondani.

Gajdácsi József helyettes államtitkár

Medical Online - 2017. december 4..

Gajdácsi Józsefet az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár minisztériumhoz került feladatainak irányításával bízták meg, így elvben ő a felelős a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő (NEAK) hivatalának működtetéséért és gazdálkodásáért, írja a Népszava.

Ötvenmilliárdos hiány a kórházaknál

Világgazdaság , 2017.december 1. - Koncsek Rita

A kórházak műtéti készletpiaca 10-12 milliárd forintot tesz ki évente, ebből négy-ötmilliárd a gyakran silány minőséget kínáló távol-keleti importőrökhöz kerül.

Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciája

nezopontintezet.hu

Nézőpont Intézet 2017. december 8-án megrendezésre kerülő „Gyógyuló Egészségügy 2017” című konferenciájának témája a magyar gyógyszeripar jövője, a digitális egészségügy lehetőségei, a népegészségügy helyzete és jövője, illetve az állami és magánegészségügy helyzetének értékelése.

 A konferencián felszólalnak az egészségügyi terület vezetői, valamint szó lesz a 2017-es év eredményeiről.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Helyszín: Larusz - MOM rendezvényközponz


A miniszterelnök is beszélt a kórházi beszerzésekről

weborvos - MTI, - 2017. november 29.

A keddi parlamenti ülésen a kórházi eszközbeszerzések is szóba kerültek.