Óriás holdingba vonná össze a fővárosi kórházakat a Fidesz, ha sikeresen szerepelnek az őszi önkormányzati választásokon.

A párt budapesti, az egészségügyért felelős alpolgármester-jelöltje, Pesti Imre az Önkormányzati Egészségügyi Napok elnevezésű szakmai konferencián beszélt a terveiről. Mint mondta: a gyakorlatban már kipróbált [...]]]> Népszabadság – Weborvos, 2010. szeptember 1.

Óriás holdingba vonná össze a fővárosi kórházakat a Fidesz, ha sikeresen szerepelnek az őszi önkormányzati választásokon.

A párt budapesti, az egészségügyért felelős alpolgármester-jelöltje, Pesti Imre az Önkormányzati Egészségügyi Napok elnevezésű szakmai konferencián beszélt a terveiről. Mint mondta: a gyakorlatban már kipróbált úgynevezett szabolcsi modell alapján szervezik át az ellátórendszert. Első lépésként a 12 fővárosi kórház részvételével hoznák létre a holdingot, amely 2012 végén már működhet. A megvalósításhoz azért van szükség legalább másfél-két évre, mert a politikus szerint a modell feltétele az egységes informatikai rendszer alkalmazása, valamint ahhoz is, hogy a Budapesten működő országos intézetek, egyetemi klinikák, valamint a holdingba szerveződött kórházak feladatmegosztását tisztázzák.

A holding menedzsmentjének a feladata lesz megszüntetni a fekvőbeteg-ellátó helyeken és az ezeken kívül nyújtott ellátások szétaprózódását, és az egészségügyi intézményekkel betartatni a szigorú üzleti terveket. Az üzemszerű működés nélkülözhetetlen része az egységes informatikai rendszer. Ennek segítségével például ügyeleti időben egyetlen helyre koncentrálnák a röntgen-, CT-, MR-, illetve a laborleletek értékelését. A tervek szerint az egészségügyi intézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatok és a pénzügyi felelősség, amely eddig a főigazgatók reszortja volt, az újonnan szervezett holding menedzsmentjéhez kerül, azaz a főigazgatói posztok megszűnnek.

Szerdán kerül a kormány elé az a javaslat, amely a megyei kormányhivatalokba vonná a különböző államigazgatási szervezeteket.

Információk szerint ha a kormány jóváhagyja a javaslatot, megszűnhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az ÁNTSZ országos hivatala, miután a megyei kormányhivatalok közvetlenül kormányzati irányításúak [...]]]> Népszabadság – Weborvos, 2010. szeptember 1.

Szerdán kerül a kormány elé az a javaslat, amely a megyei kormányhivatalokba vonná a különböző államigazgatási szervezeteket.

Információk szerint ha a kormány jóváhagyja a javaslatot, megszűnhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az ÁNTSZ országos hivatala, miután a megyei kormányhivatalok közvetlenül kormányzati irányításúak lesznek, okafogyottá válik még egy központi szervezet fenntartása.

Arra a kérdésre, hogy ez valóban megtörténhet-e, Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára kitérő választ adott. Azt mondta: „Az egészségbiztosítás szakmai irányítása biztosan a tárcánál marad”. Szerinte az összevonás nem jelent egyebet, mint az ügyfélszolgálatok egységes elv szerinti igazgatását.

Más véleményen vannak a szakértők és az ágazat egyéb szereplői. Sinkó Eszter közgazdász szerint az új közigazgatási modell megvalósításával a kormány a társadalombiztosítási elvű rendszer helyett az állami egészségügyi modell felé lép. Az erős centralizációval erősen kérdéses, hogy a biztosítási elvet valóban meg akarja-e tartani a kormány, ami az elmúlt évtizedekben társadalmi konszenzuson nyugvó elv volt – reagált a hírre Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus. Szerinte, ami most történik, az tulajdonképpen a 90-es évek előtti finanszírozási rendet hozza vissza.

A társadalombiztosítási rendszert látja veszélyben a tervezett kormányzati intézkedéssel Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is.

Év végére kilencvenmilliárd forintra nőhet a kórházak lejárt tartozása a beérkezett adatok szerint.

Év végére kilencvenmilliárd forintra nőhet a kórházak lejárt tartozása – mondta egy tegnap tartott szakmai konferencián Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ez a becslés a Nemzeti Erőforrás [...]]]> Magyar Nemzet – Weborvos, 2010. szeptember 1.

Év végére kilencvenmilliárd forintra nőhet a kórházak lejárt tartozása a beérkezett adatok szerint.

Év végére kilencvenmilliárd forintra nőhet a kórházak lejárt tartozása – mondta egy tegnap tartott szakmai konferencián Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ez a becslés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felmérésének adataiból következik, amelynek értelmében az év közepén csaknem negyvenmilliárd forint volt az intézmények lejárt határidejű tartozása.

A konferencia résztvevői közül ugyanakkor többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, a felmérés ugyanis önbevalláson alapult, és számos lehetőség kínálkozott a menedzsmenteknek, hogy trükközzenek a számokkal.

Rácz Jenő hozzátette: feltétlenül pluszforrást kell biztosítani az egészségügyi ágazatnak az idén. Hangsúlyozta azt is, hogy alapvető változásokra van szükség, mert az egészségügyi rendszer így nem működtethető, nem fenntartható, nem finanszírozható és nem fejleszthető. Változtatni kell tehát az ellátó rendszer struktúráján, a finanszírozásán és a szolgáltatási csomagon is. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy minél előbb biztosítani kell a kórházaknak az egyhavi finanszírozásuknak megfelelő pluszforrást.

Megemlítette azt is, hogy egy számos pontból álló javaslatcsomagot küldtek az egészségügyet irányító államtitkárságnak, amellyel pluszforrás nélkül is javítható lenne valamelyest az intézmények gazdasági helyzete.

Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa is egyetértett azzal, hogy körülbelül egyhavi pluszfinanszírozást, azaz mintegy negyvenmilliárd forintot be kell tenni az egészségügyi rendszerbe. Arról azonban nem tudott beszámolni, hogy a forrás biztosításáról akár elvi döntés is született volna a kormányzaton belül. Konkrétumról Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár sem tudott beszámolni az esetleges konszolidáció terén. Mint mondta, jelenleg is zajlanak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel, többek között arról, hogy ha lesz adósságrendezés, akkor milyen szempontok szerint osszák szét a plusz pénzt.

Szócska Miklós a tegnapi konferencián felsorolta azokat a területeket is, amelyeken fontos módosításokról egyeztet a tárca. Ezek között említette az egészségügyért felelős államtitkár a kórházak esetleges adósságcsökkentésének mikéntjén túl a patikaalapítás szabályainak véglegesítését, a kötelező kamarai tagság visszaállítását, a háziorvosokra vonatkozó szabályozás módosítását és az egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének korrekcióját. Szócska Miklós kitért a pszichiátriai ellátás újraszervezésének fontosságára is.

Sürgősen pénz kell az egészségügynek, de a forráspótlást feltételekhez szükséges kötni.

Keményen sújtja a kórházakat az ágazatból 2003 óta kivont 100 milliárd forint s az egészségügy siralmasan alacsony, 4,8 százalékos GDP-részesedése. Ám a működésükre fordítható forrásokkal mégis nagyon eltérően sáfárkodnak. A 173 [...]]]> Világgazdaság, 2010. augusztus 24.- Nógrádi Tóth Erzsébet

Sürgősen pénz kell az egészségügynek, de a forráspótlást feltételekhez szükséges kötni.

Keményen sújtja a kórházakat az ágazatból 2003 óta kivont 100 milliárd forint s az egészségügy siralmasan alacsony, 4,8 százalékos GDP-részesedése. Ám a működésükre fordítható forrásokkal mégis nagyon eltérően sáfárkodnak. A 173 kórházból negyven a pénzügyi megszorítások ellenére is nullszaldóval gyógyít, közben mások sok százmilliós, sőt milliárdos adósságállományt görgetnek; mára megközelíti a 40 milliárdot a fekvőbeteg-intézmények lejárt adóssága.

Szőrmentén kell bánni a szokásos indokkal, hogy a súlyosabb betegeket ellátó intézmények kerültek padlóra. Hiszen például a közép-európai régió legnagyobb kórházának tartott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a siófoki súlyponti kórház vagy az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet gazdálkodása a június végi állapot szerint stabil.

Ezért is mondhatta azt az egészségügyért felelős államtitkár, hogy az adósságfelmérést tükröző számokat óvatosan kell kezelni. Szócska Miklós szerint körültekintően, az érintett szakmai szervezetekkel közösen kell kidolgozni az esetleges konszolidáció módszertanát. Sürgős és kevésbé sürgős teendőket egyszerre kell kezelnie az ágazat irányítójának – véli Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgató főorvosa. A struktúraátalakítás, a gyógyítás új finanszírozási elveinek kidolgozása hosszabb folyamat, de a lejárt kórházi adósságot már a következő hónapokban ki kell fizetni, különben felgyorsul az eladósodás. Ez állami forráspótlás nélkül nem megy. Ám a pénz elosztásánál figyelembe kell venni az eladósodás mértékét, az intézmény stratégiai fontosságát, a várólistákat. Azt is számba kell venni, hogy az adott intézmény hány olyan beteget látott el, akiért nem kapott egyetlen fillért sem az
Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP). A hatályos szabályok szerint ugyanis az OEP az általa előre engedélyezett teljesítményvolumen-korláton (tvk) túl végzett gyógyításért nem fizet.

Tűrhetetlen a TVK általános, minden intézményre azonos alkalmazása – jelentette ki Velkey György, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Egyetért a sürgős, de mindenképp feltételekhez kötött forráspótlással. Nem lenne jó üzenet a feltételek nélküli osztogatás azoknak a kórházaknak, amelyek küszködve lavíroznak a pénzügyi egyensúly határán. Ugyan még hátravan a kórházi adósságfelmérés elemzése, de az már bizonyos, hogy egyes orvosi szakterületek tb-finanszírozása rossz, például a gyermek-egészségügyi intézményeknek juttatott összeg nem fedezi a kiadásaikat, a kisgyermek „nem fél ember”. Nagyon rossz helyzetben vannak a nagy megyei kórházak és egyetemi klinikák, hiszen rájuk is vonatkozik a tvk, pedig nekik már nincs hova küldeniük a hozzájuk beutaltakat.

Nem küldheti el őket az üdülőkörzetben lévő, 24 órás ügyeletet ellátó siófoki kórház sem, még sincs kifizetetlen számlája – tudtuk meg Varga Ferenc főigazgatótól. Úgy véli, pénzügyi stabilitásukat az állandó költségmonitorozásnak is köszönhetik, de nem hanyagolható el az sem, hogy OEP-bevételeiket saját forrásokkal egészítik ki. Például az intézmény használaton kívüli víztornyát díj ellenében telekommunikációs cégek bérlik, mélyfúrású saját kútból nyerik a Balaton környékén amúgy igen drága vizet, így csak csatornadíjat kell fizetniük. Árcsökkentést értek el a telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalásokon, s mivel egy évre előre rendelik meg például a gyógyszereket, átlagosan 10 százalék kedvezményt kapnak. Persze ennek az az előzménye, hogy korábban mindig időre fizető kuncsaftok voltak.

Létszámtartalékuk, de fölöslegük sincs, s bizony évek óta várat magára a műszerbeszerzés, a belső felújítás. De már kifogyóban vannak a tartalékok – mondta a főigazgató.

Az öt évvel ezelőtti átvilágítást követő szerkezetátalakításnak, az akkor bevezetett, osztályokra lebontott költségkeret-gazdálkodásnak, valamint a folyamatok állandó monitorozásának eredménye, hogy az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézetnek sincs tartozása – ad magyarázatot Strausz János főigazgató. A korábbi három intenzív osztályt összevonták, megszűnt a kárpitosműhely, és több fölösleges sallangtól is megszabadultak. Korszerűsítették a diagnosztikát, s például a tüdőrákos betegek drága kemoterápiáját az érintett szakorvosokból álló onkoteamek határozzák meg, nincs fölösleges gyógyszerfelhasználás. Létszámleépítés nem volt a Korányiban, de a nyugdíjba menők helyére senkit sem vettek föl. Áttérve a nagy magyar valóságra, Strausz János azt mondja: struktúraváltás nélkül nem szabad pénzt önteni az egészségügybe, mert az észrevétlenül kifolyik onnan. S amíg háromszor többet fizet az OEP, ha fekvő betegként látja el a pácienseket, a menedzsmentnek nem éri meg a takarékosabb ambuláns kezelést választani. A sürgős forráspótlás elkerülhetetlen, de „nem büntethetik azokat, akik vért izzadva egyensúlyoznak, hogy talpon maradjanak”– tette hozzá.

Az egészségügy rendbetételéhez összhangot kell teremteni a gyógyítói kapacitások, a betegforgalom és a finanszírozás között – állítja Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke. Amíg a kórházi ágyak, a betegszám és a biztosító által fizetett teljesítmény között nincs szinkron, megmarad az intézményrendszer mai torzója, s elsősorban a súlyos betegeket ellátók lesznek hátrányban. Meg kell teremteni a kórházak, a szakrendelők, a háziorvoslás és a betegségeket megelőző népegészségügyi programok szinkronját, s az elvárt feladatokhoz kell igazítani a közpénzek felhasználását. Az egészségügy vezetőinek meg kell szabni azt is, milyen struktúrához, intézmények közötti integrációhoz, betegutakhoz kötik a kórházak pénzügyi konszolidációját – tette hozzá az elnök.